Nagy Zsuzsa: Szakítok éneket (Újvidék - Lendva, 2004)
Érettünk van
AHOGY Ahogy hintázik az őszi falevél, ahogy bogár mászik a fának gyökerén. Ahogy káprázatot szór a napsugár, gondolatom hozzád úgy újra visszajár. Idegondollak, s mindinkább itt maradsz. Ösztönömben arcod, alakod megragad. Úgy van ez talán, ahogy lennie kell, ha múlása írva nincs, hát ne múljon el. Ahogy káprázatot szór a napsugár, ahogy gondolatom tehozzád visszajár. Ahogy hintázik az őszi falevél, csöndesen várom én, hogy hozzám visszatérj. 67
/
