Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)

4. A három nyelv (szlovén, magyar, horvát) munkahelyi (iskolai) használata

másodsorban viszont két személy beszél. A három nyelven történő nyelvi megnyilatkozás száma összesen tehát 59.

A húsz hosszúfalui személy (anya) munkahelyi nyelvi megnyilatkozása szlovén nyelven elsősorban 53 alkalommal, másodsorban pedig 13 ízben érvényesül. Ez összesen 66. Elsősorban a magyar nyelv 13-szor, másodsorban viszont 28-szor jut kifejezésre. Ez összesen 41. Horvátul senki sem beszél. Az előbbi két nyelven történő nyelvi megnyilatkozás száma összesen tehát 107.

Az elsősorban való szlovén nyelvi megnyilatkozás a négy falu ötven személyének (az anyáknak) nyelvhasználatában összesen 136 (49,27%). Az elsősorban tett magyar nyelvi megnyilatkozás 39 (14,13%). Elsősorban a horvát nyelv nem érvényesül. Az elsősorban történő megnyilatkozás a két érvényesülő nyelven tehát összesen 175 (63,40%).

A másodsorban tett szlovén nyelvi megnyilatkozás a négy falu ötven személyének (az anyáknak) nyelvhasználatában 45 (16,30%); a másodsorban történő magyar nyelvi megnyilatkozás 54 (19,56%); horvát nyelven másodsorban 2 személy (0,72%) beszél. A három nyelven másodsorban történő megnyilatkozás tehát 101 (36,60%).

A szlovénul, magyarul és horvátul való nyelvi megnyilatkozás az anyák esetében összesen 276-szor érvényesül a munkahelyen.

Az ötven szlovén, magyar és horvát anya, aki vegyes házasságban él, összesítve a következő mértékben használja a magyar nyelvet munkahelyén: a szlovén 181-szer (65,58%), a magyar 93-szor (33,70%), a horvát pedig 2-szer (0,72%) érvényesül; vagyis kétharmad résszel itt is a szlovén nyelv dominál.

59