Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
3. Szlovén, magyar, horvát, "jugoszláv" és egyéb apák, anyák és gyermekeik otthoni (szlovén, magyar, horvát) nyelvhasználata
a családi körön belül gyermektársaikkal (játszótársaikkal) szlovénul egy, magyarul pedig öt beszél. Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul tizenhármán érintkeznek úgy, hogy első helyen a szlovén nyelv érvényesül a magyarral szemben. Ugyancsak kétnyelvűén, magyarul és szlovénul négyen beszélnek úgy, hogy itt már a magyar van előnyben. A három nyelven, magyarul, szlovénul és horvátul történő beszélgetés egyszer fordul elő ajelölt sorrendi értékben. A szlovén apák és a magyar anyák házasságában született gyermekek közül másokkal szlovénul egy sem beszél, magyarul viszont öten. Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul tizenöten kommunikálnak, első nyelvként a szlovént alkalmazva. Ugyancsak kétnyelvűén, magyarul és szlovénul négyen szólalnak meg úgy, hogy a magyar nyelv használatos elsőként. 3.12. A magyar apák és a szlovén anyák házasságában született gyermekek otthoni nyelvhasználata: SZ% M % SZM % MSZ % Ö a) 0 0 5 28 6 33 7 39 18 b)1 5 2 11 11 62 4 22 18 c) 4 23 3 18 7 41 3 18 17 d) 0 0 3 17 10 55 5 28 18 e) 1 5 3 17 8 45 6 33 18 6 7 16 18 42 47 25 28 89 A magyar apák, szlovén anyák házasságában született gyermekek otthon a nagyszüleikkel nem beszélnek szlovénul (további vizsgálat tárgya, hogy mi okból), magyarul viszont ötük kommunikál. Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul hatan beszélnek úgy, hogy első nyelvként a szlovént, másodikként viszont a magyart alkalmazzák. Ugyancsak kétnyelvűén, de most már magyarul és szlovénul heten érintkeznek, elsőként a magyart, másodikként a szlovént alkalmazva. A magyar apák, szlovén anyák házasságában született gyermekek közül a családon belül szüleikkel szlovénul egy, magyarul pedig kettő beszél. 33
