Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
2. Az anyanyelv (szlovén, magyar, horvát) használata és a névdivat
a feldolgozáskor csak a magyar és a szlovén nyelvnek anyanyelvként és környezeti nyelvként való használatára fektettem a hangsúlyt. Elsősorban az érdekelt, hogy a magyar nyelv a szlovén mellett hogyan, milyen közegekben, társadalmi, családi és egyéni értékrendszerben jut érvényre, valamint az, hogy az anyanyelvek milyen érvényesülési területeken valósulnak meg a 20. századi,, modern Európában ”, a nemzetek és nemzetiségek,, virágzása ” korában, a magát politikailag és rendszerileg demokratikus jogállamnak nevező Szlovén Köztársaságban, a Muravidéken, ahol az emberi jogokat megpróbálják tiszteletben tartani, törvényileg és alkotmányilag védik a kisebbségi jogokat, szavatolják a többségi szlovén államalkotó nemzet mellett a két őslakosságnak, a magyaroknak és az olaszoknak mindazokat a föltételeket, lehetőségeket, sőt különjogokat is, amelyek megőrzik, megőrizhetik őket a további asszimilációtól. A kérdőív alapján összesen 184 személy adatát, véleményét gyűjtöttem össze. Ebből 100 a Jélnőtt (férjek és feleségek vagy élettársak) és 84 a gyermek. A feldolgozandó korpusz viszont mintegy 5300 adatot tartalmaz. 2.3. A megkérdezett 184 személyt életkoruk alapján három csoportba osztottam: Lesöpört: 0-18 évig. 2. csoport: 18-36 évig. 3. csoport: 36-tól fölfelé. Életkori megoszlás: 0-18 %18-36 % 36-tól % Ö Apák--26 52 24 48 50 Anyák--34 68 16 32 50 Gyermekek 74 88 10 12--84 74 40 70 38 40 22 184 14