Tantalics Béla - Tomšič Tibor (szerk.): Elbeszélt történelem, visszaemlékezések (Lendva, 2012)
A Magyarországon készült interjúk / Intervjuji izvedeni na Madžarskem
ORALHISTORY.hu te želje izpolnjevali. Enkrat so nameravali usmrtiti neke lepe mlade vojake, ki so si zaželeli rdečega vina in makove potice. To je izvedela ta dobrosrčna gospa, ki jim je pred usmrtitvijo prinesla potico in vino. Vojaki so s trosečo roko prijeli kozarec vina, kmalu zatem pa je pod streli rafala njihovo življenje ugasnilo. Podatki usmrčenih se lahko najdejo v Matični knjigi umrlih v uradu župana v Lentiju pod številko 1945./9-25. Med njimi so: Pál Varga iz Csesztrega (njegovo usmrtitev je videla tudi njegova žena), Bálint Törös iz Kerkapéntekfaluja, usmrčen 's strelom'. Spomin na usmrčene beleži spominska tabla, postavljena leta 1981. Vodje vojaškega sodišča so po pripovedovanju prič ob novici, da se bližajo ruske enote, pobegnili v smer Murske Sobote. Častniki so se umikali z naročenimi vpregami. 11. Sánczi Ferenc: GULAG RABSÁGBAN 18 ÉVESEN 8 ÉVIG Lendvakecskésen születtem 1927. május 6-án, szüleim földműveléssel foglalkoztak. Rédicsre jártam az elemi népiskolába. Majd 1944 őszén, mint leventét bevonultattak a második világháborúba. A zalaegerszegi ZTE sportpályán történt számbavétel után minket Zákányra gyalogoltalak és a Dráva partján lövészárkokat ástunk, elhelyezkedésünk Légrád (Horvátország) térségében volt. Közben olyan hírek jártak, hogy akik a Dráva-menti légióba jelentkeztek, azokat nem viszik ki Németországba. Ennek gyűjtőhelye Tormaföldén volt (350 fő), és itt elkezdték a katonai kiképzést 1945 tavaszán. A parancsnok Solymosi József (valódi neve: Strob Aurél) volt, aki rang nélküli ruhában járt motorkerékpáron. Majd 1945. április 28-án átdobtak bennünket a határon, a Dráván túlra Horvátországba a katonai feladatokkal. A bolgárok hamarosan elfogtak, a puskát, a kézigránátot előbb a Murába dobtuk. A bolgár katonák átadtak az oroszoknak. Utána kegyetlen megtorlás következett, a kihallgatások után az oroszok Grazba kísértek, ahol 1945. június 2-án a szovjet katonai bíróság elítélte a csoportunkat, 3 halálos ítélet, 11 börtönbüntetés. Én 15 év börtönt kaptam. Majd 1945. június 15-én Grazba bevagoníroztak és 35 napon át Odesszába, börtönbe hurcoltak. Kilencven leventét zsúfoltak egy vagonba, már a borzalmas utazás során többen meghaltak, akiket kitettek a vasút mellé. A börtönben nem volt ágy, és semmiféle berendezés. Innen a kijevi börtönbe vittek, majd november 1-jén munkatáborba Mordoviába szállítottak, amely 36 körzetből állt, és a vonat körbejárt benne. Először a 19-es számú körzetbe kerültem. A táborban az egész korabeli Szovjetunió területéről, - a balti államokban élők mellett, fehéroroszok, ukránok, örmények, grúzok, a kaukázusi és távol keleti vidékekről is - voltak politikai és egyéb elítéltek. A barakkokban ágy nem volt, 37
