Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Határon innen, határon túl…

egy zsidó származású barátja közbenjárására, aki katonatiszt volt, szabadlábra helyezték Gyuriczát, és így visszatérhetett Magyarországra. Ott azonban újabb megpróbáltatás érte; az említett incidens miatt megfosztották a magyar ál­lampolgárságtól, így visszakényszerült szűkebb szülőföldjére. Mivel jugoszláv állampolgársága nem volt, nem kis nehézségek árán „honosíttatni kellett ma­gát”. Arra a kérdésre Mária nem tudott válaszolni, hogy megboldogult férje akkor is visszatért volna-e a Mura mentére, ha nem veszíti el a magyar állam­­polgárságát. Mária a két világháború közötti időszakban nem járt Magyarországon. A fiatal család a 20. század harmincas éveiben saját erejéből családiház­építésbe kezdett, amelynek még a tégláját is maguk vetették. A II. világháború időszakában a vidék visszakerült Magyarországhoz. Petesházán semmilyen jelentősebb harci cselekményre Mária emlékezete sze­rint nem került sor. Tudomása szerint a világháború végén, amikor a térséget már megszállták az orosz és a bolgár csapatok, a falut nem érintették, habár tudott arról, hogy a közeli Mura folyónál nagy harcok folytak. Ettől függetle­nül a lakosság nagyon rettegett az oroszoktól. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a háborús években a korábban oda telepített szláv származású lakosokat elhurcolták Magyarországra. Amikor aztán vége lett a háborúnak, és ismét jugoszláv fennhatóság alá került a vidék, a telepesek visszatértek a petesházi határba. Kezdetben nem volt semmilyen konfliktus köztük és a falusi emberek között. A későbbiek során azonban a helyzet bonyolultabbá vált, amit véleménye szerint valamennyire össze lehet kapcsolni ezzel a kérdéssel. Fontos tudnivaló, hogy a háború alatt megkezdődött a kőolaj és földgáz kitermelése a petesházi határban, ami a háború után még erőteljesebben foly­tatódott. Mári néni úgy tudta, hogy felsőbb állami (vagy köztársasági) vezető­ségi utasítására egy-két helyi személy, illetve vezető olyan feladatot és felhatal­mazást kapott, hogy az őshonos petesházi embereket űzzék el otthonaikból, azaz telepítsék ki őket. Állítólag valaki(k)nek még házat és házhelyet is ígértek, ha ezt a tervet végrehajtja. Azt követően erős nyomás nehezedett a zömében 58

Next

/
Thumbnails
Contents