Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
Egykor a magyar hadseregben ugyanis azt tanulta, hogy a honvéd legyen leleményes és találékony. Arra nem emlékszik, hogy a faluban történt volna valamilyen különleges esemény, arra sem pontosan, hogy az oroszok megöltek volna valakit. A délszláv hatalom visszaálltával, a partizánuralom idején Pincéről nyolcvan személyt hurcoltak el ún. munkatáborba, ami a lakosság számához mérten a legnagyobb arányú volt a magyarok lakta Muravidéken. Fordán József édesapját és édesanyját is elvitték, őt viszont Rakičanba hívták be, majd - miután a „beguncok” feljelentették - Muraszombatban letartóztatták a nyilas pártban való szerepvállalás miatt. Mindez éppen akkor történt, mikor kivégezték Benko Józsefet, a híres muraszombati húsgyár tulajdonosát. Muraszombatból Mariborba kísérték őt, ahol rabtársaival együtt kihallgatták, majd elítélték őket. A vallatás alatt a maribori és Slovenska Bistricai-i börtönben voltak. Fordán Józsefet két évre ítélték, azaz két év kényszermunkára és két év közügyektől való eltiltásra. A brestanica lágerbe kerültek, ahonnan dolgozni jártak az ún. maribori „Otok”-ra (szigetre). Főleg köztisztasági munkálatokban vettek részt. A későbbiek során elszállították őket Sv. Miklavžra, ahol a maribori fegyháznak volt egy birtoka, azaz gazdasága. Mint kiderült, közben a birtokot a kommunisták „poboljševalni zavod”-ra, azaz ’javítóintézet’-re keresztelték át. József az ott eltöltött időre nem panaszkodik, hiszen szorgalmas és becsületes munkája révén nem volt rossz sora. Először a préselést irányította, később segédkertésszé „léptették elő”. Felettesei nagyon ragaszkodtak a munkájához. A két esztendőt azonban nem kellett letölteni, mert amnesztiát kaptak, s valamikor 1946 júniusában hazaengedték őket. Azt követően nem sanyargatták, semmilyen kellemetlenségben, megkülönböztetésben nem volt része. Úgy véli azonban, ha egy esztendővel korábban nem vitték volna el Mariborba, itthon nagyon ráfizethetett volna: valakik éppen az ő pincéjüknél megvertek egy orosz katonát - ha akkor otthon lett volna, valószínűleg nehezen sikerült volna bebizonyítania ártatlanságát. A háború utáni időszakról fontosnak tartotta elmondani, hogy abból, hogy a két világháború közötti időszakban a telepeseknek biztosított földeket a II. 37
