Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
voslásában, magyarán a visszacsatolásban. Abban bíztak, hogy ha majd ismét Magyarországhoz tartoznak, akkor a környéken is jobb élet lesz. Amint utaltunk már rá, a falu számos szállal kötődött a szomszédos Kerkaszentmiklóshoz, így a rendszeres találkozások az átlagosnál erősebben éltették a pinceiekben a magyarsághoz való kötődést. Mindig friss információkkal rendelkeztek a magyarországi eseményeket illetően. Amikor bekövetkeztek a magyar területgyarapodási sikerek, a Felvidék déli része, illetve Kárpátalja, majd Eszak-Erdély vonatkozásában, akkor a Pince környékén élő magyarok még erősebben bíztak a visszacsatolásban. A Fordán család általában, de különösképpen a közösségi életben nagyon aktív szerepet vállaló édesapa, rendszerint tájékozott volt a környékbeli és a világpolitikai eseményekkel kapcsolatban, hisz József minden vasárnap, amikor templomba ment Alsólendvára, a Balkányi-féle nyomda előtt friss újságot vásárolt. Bármennyire furcsán hangozhat is manapság, a környékbeli magyar emberek zöme nagyon megelégelte a délszláv uralmat (ami véleménye szerint a mai szlovéniai állapottal nem azonosítható, sőt a mostani kisebbségi jogvédelmi megoldásokhoz nem is hasonlítható), ezért a Hitler-féle agresszív terjeszkedő politikát némi szimpátiával fogadták. Annak lényegét persze kevéssé ismerték, ezért arra mint nemzeti sérelmeik feltételezett orvoslására tekintettek. Amikor 1941. április 6-án az egykori délszláv államot elfoglalták a németek, a Pince-környéki magyarok már tudták, hogy azt hamarosan a terület Magyarországhoz történő visszacsatolása követi. Tíz nappal később be is következett a várva várt esemény: Pincére Lendvaújfaluból vonult be gyalog egy szakasz magyar katona. Közöttük volt József Dobriban élő sógora is. A magyar nemzetiségűek számára az érkező katonák felszabadítók voltak, a horvátok azonban megszállóknak tekintették őket, míg a Mura menti szlovén falvakban mindezt vegyes érzelemmel fogadták. A falubeliek virágokkal és üdvözlő szavakkal köszöntötték őket, majd a katonák folytatták útjukat Lendvára. Többen követték a csapatot, közöttük Fordán József is, kerékpáron. A magyar hatalomátvétel után a magyarok lakta falvak lakossága vala-32
