Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
Sándor emlékszik egy olyan esetre a szűkebb környezetében, amikor a magyar iskolát befejező gyerek egy muraszombati szakközépiskolába került, ám azt rövid idő után ott kellett hagynia, mert nem ismerte a szlovén nyelvet. Lassan aztán elfogyott a magyar iskolákból a tanuló. Hosszúfaluban például már csak néhány hosszúfaluhegyi és roma gyermek maradt 1957-re. A közművelődési szervezet 1952-ben, a közigazgatási átszervezés révén megszűnt, így nem volt olyan szerv, testület, amely akkor szót emelt volna a magyar oktatásügy érdekében. Minden kis község maga döntött e nagyon fontos kérdésről, ami a magyarság szétszóródását jelentette, így egységes álláspont nem alakult ki. Varga Sándor a szlovén hatalom részéről közvetlen beolvasztási tendenciát ugyan nem észlelt, azt persze már kevésbé tudhatja, hogy „belülről” ők mit gondoltak minderről. Az illetékes köztársasági hivatalból Vladimir Majhen 1958-ban Lendvára érkezett, hogy tegyenek valamit a magyar iskolák érdekében. Majhen a tanítókat színvonalasabb oktatásra buzdította. Járási szinten azonban nemigen foglalkoztak a kérdéssel. Sándor szerint az egész iskolai hercehurca, majd a kétnyelvű oktatás bevezetése inkább a körülmények függvénye lett, és kevésbé a konkrétan kimutatható politikai manipuláció következménye. A kétnyelvű oktatás bevezetését a szlovénok ellenezték, sőt a magyar tanítók közül is néhányan amellett kardoskodtak, hogy csak szlovén nyelvű iskolák legyenek. Akkoriban több szakmai tanácskozás zajlott a kétnyelvű oktatás bevezetéséről, persze abban az időben még lehetetlen volt felmérni, hogy milyen előnyökkel vagy buktatókkal járhat az új modell. Varga Sándor már 1962 táján észlelte, hogy nehézségek vannak. Az egyik fő problémát abban látta, hogy a muravidéki tanítók nem voltak felkészülve erre az igényes feladatra. Ők akkor már többnyire szlovén tanítóképzőt végeztek, nem nagy lelkesedést mutattak a kétnyelvű oktatás iránt. A Kommunista Párt keretében már 1957-ben komoly viták zajlottak a magyarok lakta vidék oktatási problémáiról. Hogy a kétnyelvű modellt akkor bevezették, azt véleménye szerint közvetve az befolyásolta, hogy éppen akkor tetőzött a vita Jugoszlávia és Ausztria között a karintiai 25
