Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
A II. világháború poklában
tak, az nem talált semmilyen kivetnivalót a fiatalember egészségi állapotában. Hasonló esetben Józsefnek is volt része valamivel később, amikor 1941-ben - már az ún. magyar időszakban - sorozásra hívták. Egy magyar orvos már korábban megvizsgálta, és mivel erős asztmája volt, „kedvezményeket” javasolt számára. A sorozáson azonban, amikor Klar orvos meglátta a vezetéknevét, József állítása szerint gondolkodás nélkül ráírta a nyomtatványára, hogy alkalmas a hadseregbe. Interjúalanyunk ma már mindezt mosolyogva meséli, nem haragszik emiatt senkire. Az elmondottak alapján azonban látható, hogy a politikai játszmák hatásai, illetve a különböző visszaélések a két világháború közötti időszakban a Muravidéken is tapasztalhatók voltak. A két világháború között lezajlott földreformról az volt József véleménye, hogy annak kapcsán kétségtelenül megkülönböztették a két itt élő népet, hisz a magyarok nem részesülhettek a felosztásra kerülő Esterházy-nagybirtokból. O személyesen is szemtanúja volt több, a földreformmal kapcsolatos esetnek, hisz, mint már utaltunk rá, az ő házukban működött a jegyzőség. 1932-ben egy Miklovič nevű személy volt a jegyző, aki szlovén volt, a bírói tisztséget pedig a petesházi boltos, Muhovič látta el. A szlávos neve ellenére utóbbi beszélt magyarul is, és - József szerint - rokonszenvezett a magyarokkal. Ez egyebek mellett azért is volt fontos számára, mert a bort nagyon szerette, így a környékbeli magyar gazdákat gyakran látogatta. Egy alkalommal József édesapja is kéréssel fordult a tisztviselőkhöz, hogy a nagy családra való tekintettel nekik is jutassanak egy kis földet. A jegyző és a bíró támogatták volna a kérelmet, de döntési joguk nem volt. Amikor az illetékes bizottság megérkezett, amely hivatott volt dönteni a kérdésben, a Koconék érdekében maga Miklovič jegyző szólalt fel. A bizottság azonban azzal utasította vissza a kérelmet, hogy Koconék gyermekei magyarul beszélnek. A helyi vezetők megpróbáltak hatni Józsefékre, hogy a bizottság előtt beszéljenek szlovénul, de ők akkor még nem ismerték úgy a nyelvet, hogy azon akár egy egyszerű párbeszédet le tudtak volna folytatni. A későbbiek során ugyan kaptak fél hold földet, de annak legalább a fele megművelhetetlen, mocsaras volt. A földreform során a különböző vidékekről ide telepített embereknek is 226
