Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
A II. világháború poklában
abban, hogy egyszer majd hazakerülhetnek. Pedig akkor már hozzájuk is beszivárogtak olyan hírek, hogy a náci Németország napjai meg vannak számlálva. A legszörnyűbb talán a „halálmars” volt, amikor teljesen céltalanul tizennégy napig élelem nélkül terelték őket az SS-ek. A parancsnok azonban Erzsébet szerint jóindulatú ember volt, hiszen olyan parancsot kaptak, hogy az egyik erdőben lőjék halomra a rabokat, amit ő nem hajtott végre. Akiknek szerencséje volt, és túlélt minden megpróbáltatást, mint ahogy Erzsébet is, azokat április 13-án az amerikaiak szabadították fel. Akkor még nagy harcok folytak a németek és a szövetségesek között. Ők is csak a földön kúszva tudtak menedéket találni. Erzsébet egy bútorkészítő asztalosműhelybe került, ott találtak rá az amerikaiak. Mivel a katonák tudták, hogy a teljesen kimerült és kiéhezett embereknek nem szabad nehéz ételt adni, először csak túróval és könnyebb ételekkel kínálták őket. Deutsch, azaz Fürst Erzsébet a megpróbáltatás iszonyatos időszakában sem érzett senki iránt gyűlöletet. Több évtized után visszaemlékezve is azt állítja, hogy nem értették, és ma sem értik, miért érte őket a szörnyű sors. Gyűlölni azonban ma sem tud a megtörténtek miatt senkit, ám a rettenetes korszakot és a személyes tragédiákat sem felejti. Erzsébet valamikor 1945. június végén ért haza az amerikai fogságból, Pozsony és Budapest érintésével. Szerdahelyről gyalog jöttek Alsólendvára, mivel akkorra a hidat a Murán már felrobbantották. A nagy megpróbáltatások után teljesen elfeledte, hol is volt az otthona, nem tudta, hová kell hazamennie. Egykét éjszakát a Toplakéknál töltött, majd néhány hétig az egykori dajkánál lakott, utána Szántóékhoz került. Később, 1946-tól négy évig a fogorvosi rendelőben dolgozott. Fürst János 1948-ban vette feleségül. Sajátos, méltatlan események után a család 1966-ban Muraszombatba költözött. (Az interjú 2004. április 30-án készült.) 222