Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
tek sorsukba. József szerint a szorongás ennek kapcsán mégsem volt akkora, mint Trianon után, amit valószínűleg befolyásolt, hogy az emberek korábban már két évtizedet éltek a délszláv államban. Interjúalanyunk azt is említette, hogy véleménye szerint a magyar hatalmi szervek viselkedésében is többen csalódtak. Szerinte volt eset, amikor a II. világháború időszakában a hivatalnokok visszaéltek a helyzetükkel. József a háború után aktív volt a kibontakozó ifjúsági mozgalomban, egy időben a helyi szervezet vezetői teendőit is ellátta. Vállalja, hogy akkoriban ők, az ifjúsági aktivisták is közel kerültek ahhoz az eszmeiséghez, amelyet felülről erőltettek. József személyesen is némi szimpátiát táplált az azonos jogokat és szociális állapotot hirdető, baloldali ideológia iránt, aminek a buktatóit akkor persze még nem ismerhették. Eleinte ugyan nem volt a tagja a kommunista pártnak, aztán később, amikor azt a szakmai feladatok, illetve vállalt tisztségek szempontjából megkövetelték, párttag lett. Ettől függetlenül egyházi házasságot kötött. Egyébként azokban az években a hatalom emberei nagyon figyelték a tanítókat, és általában az értelmiségieket. Sajnos, arra is volt példa, hogy vallási kötődése miatt a tanítót elbocsátották állásából. Fontos rögzíteni, hogy a negyvenes évek végén József részt vett az akkoriban népszerű, a hatalom által támogatott ifjúsági munkatáborokban is. így került Novi Beoggradba és több más helyre is. Később, 1949-ben, lehetőség kínálkozott arra, hogy akit megfelelőnek találtak és vállalta, valamint eleget tett a követelményeknek, magyar tanítónak tanulhatott. József élt a lehetőséggel, és a szabadkai tanítóképző követelményrendszere szerint Muraszombatban érettségi bizonyítványt szerzett. Azt követően Csentében, Radamosban és Dobronakon tanítóskodott. A negyvenes évek végén kirobbanó magyar-jugoszláv ellentétről kezdetben nem sokat tudtak. Abban az időben nagyon élénk és agresszív volt a jugoszláv belügyi szervezet, az ún. OZNA vagy UDBA tevékenysége. A határ menti települések magyar nemzetiségű polgárait arra kényszerítették, hogy kémkedjenek a délszláv állam számára az anyaországban. József is erős zaklatásnak volt kitéve, aminek nagyon nehéz volt, bizonyos helyzetekben nem is lehetett ellenállni. 111
