Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Gróf Annamária: A lektori órák jelentősége a kétnyelvű diákok magyar nyelvi fejlődésében
A lektori órák jelentősége a kétnyelvű diákok magyar nyelvi fejlődésében szembesülnek ezzel, amikor végre valami magyar olvasnivalót vesznek (adok) a kezükbe, mert a középiskola óta nem vagy alig olvasnak, de akkor is csak a kötelező irodalmat olvasták el magyarul. Ekkor sok olyan szónak a jelentésére kérdeznek rá, amely már némileg az emelkedettebb nyelvhasználathoz tartozik, azaz egyértelműen látszik, hogy a magyar nyelvi tudásuk csak a mindennapi események kapcsán használható. Nem csupán a szavak jelentése, hanem a bonyolultabb mondatszerkesztés is gátja a megértésnek, így a felsőbb nyelvtudási szintekhez kapcsolódó grammatikát is tanítani szükséges, mint pl. a felszólító és a feltételes módot, a kötőmódot, az alárendelő mondatszerkezeteket, a bonyolultabb kötőszókat stb. Arra a kérdésemre, hogy szlovénul olvasnak-e, a hallgatók általában nemmel válaszolnak, tehát általános, mára tipikussá vált válsággal nézünk szembe, az olvasás háttérbe szorulásával. Első helyen a család, majd az iskola, mégpedig az általános iskola feladata, hogy a gyerekeket az olvasás szeretetére nevelje, és ehhez a magyar ifjúsági irodalom is szolgáltat igazi remekműveket. Mivel az alapvető készségek hiánya szemmel látható, azaz csak a beszélt nyelvi formát tudják használni a diákok (ha tudják), az írott szöveg értelmezése még úgyahogy sikerül, ám az íráskészségük jóval ez előbbi kettő mögé szorul, nagyon intenzív nyelvi fejlesztésre szorulnak. így a lektori órákon előtérbe kerül a mindennapi nyelvhasználatot tükröző szövegek értése. Jóllehet az irodalmi müvek értelmezése más készségeket igényel, találkoznak ilyen szövegekkel is. A szövegalkotás is nagy hangsúlyt kap, bár néha nehézséget okoz, hogy manapság már nem divat házi feladatot írni. A szókincsfejlesztés jól megoldható, ha célorientáltan választ az ember szöveget, és minden témáról lehet beszélgetni is. Nagy szerepük van a nyelvi játékoknak a fejlesztésben, hiszen oldottabb légkörben sok-sok problémára fény derül. A szókirakósnál például előbukkannak a nyelvjárási jelenségek, a helyesírás, a toldalékolhatóság kérdései, ezek mind fontosak és nehezek a hallgatók számára. Tankönyvként a debreceni Hungarolingua tankönyvcsalád harmadik kötetét és munkafüzetét használjuk, amely nagyon erős a szókincsfejlesztésben, és például a vonzatos igék, kifejezések állandó jelenlétével sokszor jól kirajzolódik a standard és a muravidéki nyelvváltozat eltérése is. A tanítás során egy-egy lexikális elem vagy frazéma kapcsán szükség szerint kiemeljük, hogy azt a Muravidéken megértik, de ha más magyar nyelvű területre mennek, már nem biztos, ezért érdemes megtanulni a standard változatot is. A hallgatók helyesírása általában a nyelvjárási kiejtési formát tükrözi, ezen is javít az olvasás, írás gyakorlása, amelyre azért is van nagy szükség, mert közülük többen tanítani szeretnének a kétnyelvű iskolákban. 71
