Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Rudaš Jutka: "Nyelvünk" kódváltásának pragmatikai szerepe
Rudas Jutka Irodalom ASSMANN, Jan 1999. A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Ford.: Hidas Zoltán. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. BARTHA Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. BEZECZKY Gábor 1991. A nyelv homogeneitásának koncepciója. Literatura. 12. BOKOR József 2001. A magyar nyelv és használata a szlovéniai Muravidéken az ezredforduló küszöbén. Magyar Nyelv 1, 34-52. BOKOR József szerk. 1999. Az anyanyelv a kétnyelvűségben. Maribor-Lendva: A maribori Magyar Intézet kiadványa. GRICE, H. Paul 1997. A társalgás logikája. In: Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás szerk., Nyelv-kommunikáció-cselekvés. 213-227. Budapest: Osiris. GUTTMANN Miklós szerk. 1983. Anyanyelvűnkért. Murska Sobota: Pomurska založba. HABERMAS, Jürgen 1997. Mi az egyetemes pragmatika? In: Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás szerk., Nyelv-kommunikáció-cselekvés. 228-260. Budapest: Osiris. ISER, Wolfgang 2004. Az értelmezés világa. Ford.: Lajosi Krisztina. Budapest: Gondolat Kiadó-ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék. KÁLMÁN C. György 1983. Beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet (Bevezető és bibliográfia). Helikon 2. 128 129. KOLLÁTH Anna 2005. Magyarul a Muravidéken. Maribor: Zora 39. MARGOLIS, Joseph 1983. Irodalom és beszédaktusok. Helikon 2. 175. SÁNDOR Klára szerk. 1998. Nyelvi változó - nyelvi változás. Szeged: JGYF Kiadó. SZEGEDY-MASZÁK Mihály 2000. A történelem elképzelt hitele (Esterházy Péter: Harmonia caelestis). Kortárs 9. 110. PRAGMATIČNA VLOGA ZAMENJAVE »NAŠE« JEZIKOVNE KODE Izhajajoča iz lastnih dvojezičnih življenjskih okoliščin, predstavljam svojevrsten življenjski in jezikovni aspekt, ki sta po svojem značaju medkulturna. V moj jezik pronicajo atributi, ki se prehranjujejo iz svojevrstnega sveta izkušenj dvojezičnega bivanja, odkrivajo se odtenki, ki poganjajo to značilno »dvojezično« kulturo. Velikokrat se zastavi vprašanje, v kakšni meri moramo usvojiti oba jezika. Ali je »resnična« dvojezičnost istovetna z znanjem obeh jezikov na ravni materinščine? Ali je dvojezičen govorec tisti, ki oba jezika »popolnoma«, »perfektno« govori? Kakšne so kulturne razlike v rabi jezika? Zastavlja se vprašanje, kako uporabljamo jezik, kako živimo z njim in v njem ter med tem, ko živimo z jezikom, kakšne družbene sisteme ustvarjamo. V študiji skušam najti odgovore na zgoraj zastavljena vprašanja. Študija odslikava dimenzijo rabe dveh jezikov s konkretnimi primeri, s 66
