Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Rudaš Jutka: "Nyelvünk" kódváltásának pragmatikai szerepe
Rudas Jutka problematikája irányába. Több kérdés felmerül: hogyan használjuk a nyelvet, hogyan élünk vele és benne, s miközben élünk vele, miféle társas rendszereket konstruálunk. Vajon milyenek a nyelvhasználatban a kulturális különbségek? Abból a megállapításból indulok ki, mely szerint a Muravidéken a standard magyar nyelvváltozat használata korlátozott (szituációhoz kötött), még a műveltebb rétegek nyelve is nyelvjárásias, ezenkívül nagyon erős a szlovén nyelv hatása is. Egyes szlovenizmusok annyira hatnak a magyar nyelvre, hogy némely esetben magyarnak tekinthetők, illetve egyes beszélők nem is tudják, hogy beszélgetésük során nem magyar szót mondanak. íme néhány példa: 1. Magyarországi ismerősök jöttek a 80-as években Jugóba (akkor még Jugoszláviában éltünk) vásárolni. Hazafele megálltak nálunk, és a húgommal megkérdeztük a lányoktól, mit kaptak. Mária elmondta, hogy egy gyönyörűszép Adidas melegítőt, mert ez náluk nincs. Alig vártuk, hogy megnézhessük, mert fogalmunk sem volt, mi az a melegítő. Az viszont érdekes, hogy mindketten egyre gondoltunk, a kis kaloriferre (a központi fűtés mellett ilyen melegítővel szoktuk melegíteni a szobát, ha nagyon hideg volt), azonban furcsállottuk, hogy ezért jöttek volna Jugóba. Induláskor az autó csomagtartójából elővették a kék Adidas melegítőt. Innen ismerem én ezt a szót. Az is igaz, hogy a kettő között van valami hasonló; mind a kettő melegít. 2. A napokban mesélte Lendván a magyarországi pincérnő, milyen helyzetbe került egy vendéggel. VENDÉG: Képzelje, a vakkant feltúrta az egész gyümölcsöst. PINCÉRNŐ: Milyen kutyája van? VENDÉG: Nem a kutya, a vakkant. A pincérnő a vakkaritól igének (cselekvésnek) értette, ugyanis, ahogy később elmagyarázta, a kutya vakkant. A vendég pedig a vakondról beszélt, ami a „mi” nyelvjárásunkban vakkant. 3. Nyelvi kommunikáció: a pécsi Bagolyfészek könyvesboltosa és én. A könyvesboltos a vásárlókat a hideg téli napokban különböző teával kínálja meg. A: „Kérsz jó meleg teát?” B: „Köszönöm szépen.” A: „Megkínálhatlak teával?” B: „Köszönöm szépen.” A: „Akkor igen vagy nem?” B: „ Neeem!” 62
