Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna: Két nyelv és oktatás
Kolláth Anna megszervezték a svéd immerziós oktatást a finn anyanyelvűeknek a kanadai klasszikus modell mintájára. Az immerziós oktatás az óvodában kezdődik: két éven keresztül csak svédül beszélnek az óvodában a finn gyerekekkel. Ebben a korban a gyerek játszva megtanulja az idegen nyelvet, még akkor is, ha kezdetben nem is ért egy szót se svédül. A kötelező kilencosztályos általános iskola ötödik osztályáig minden osztályában 10%-kal emelkedik a finn nyelv aránya: az elsőben tehát 90% a svéd és 10% a finn nyelv aránya a tanításban, ötödikben pedig fele-fele arányban használják mindkét nyelvet egészen az iskola befejezéséig. Egyelőre immerziós középiskola nincs, de már tervezik a hároméves gimnáziumi programot. A most végző diákok finn vagy svéd nyelvű középiskolában folytathatják tanulmányaikat, a többség finn nyelvű gimnáziumot választ. De nyelvi ismereteik lehetővé teszik a svéd nyelvű középiskolába iratkozást is. Megvizsgálták az immerziós programba járók és a finn nyelvű iskolások finn nyelvi ismereteit, beszédértési és asszociációs tesztekkel a 9. osztályban. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az immerziós oktatásban részt vettek finn nyelvtudása jobb, mint a finn iskolát végzetteké. Ennek elsődleges oka legfőképpen az, hogy a diákokban korábban tudatosul az első nyelvük, mint a másik iskolatípusba járókban. Két nyelven keresztül szemlélik a világot, nyitottabbak, könnyebben szocializálódnak, és ez kognitív előnyökkel is jár. Az, hogy a dolgokat és jelenségeket két szemszögből láthatják, és megértik, hogy erre ők valóban képesek, tényleg előny. Az iskola kiváló és fontos színtere a nyelvről való tudás alakításának, különösen akkor, ha jól felkészített tanárok közegébe kerül a diák. Nagy súlyt helyeznek a tanárok képzésére és továbbképzésére. Minden leendő tanárt, szakjától függetlenül, felkészítenek az idegen nyelv oktatására, tehát a szakmai ismereteik mellett a nyelvtanítás módszertanában szerzett jártasság is elengedhetetlen. A vaasai finn egyetemen 1991-ben szakot indítottak az immerziós programban tanítók képzésére (svéd nyelv a finnek számára). így bővíthetik majd a kínálatot, az immerziós programok iránt ugyanis nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Finnországban 1989 óta kb. 20 településen van immerziós oktatás. Van ilyen típusú iskola másutt is Európában, pl. Spanyolországban, de ott keverték benne a két iskolarendszert (a katalánt és a spanyolt), és ez csorbította a tekintélyét. Kiéiben is történtek kísérletek, az angol nyelvet tanítják így német anyanyelvűeknek. Ez a nyelvkombináció viszont elég problematikus, mert a kutatók véleménye szerint az immerziós programok számára két olyan nyelv jelent előnyt, amelyeket a diákok közvetlen környezetében aktívan használnak. Irodalom BACH, Gerhard-NIEMEIER, Susanne (Hrsg.) 2008. Bilingualer Unterricht. Grundlagen, Methoden, Praxis, Perspektiven. Peter Lang, Internationaler Verlag der Wissenschaften. BAKER, Colin 1996. Foundations of Bilingual Education and Bilingualism. Clevedon: Multulingual Matters. 56 BARTHA Csilla 2003. A kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei és az oktatás. Nádor Orsolya és Szarka László szerk. Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet- Közép-Európában. Budapest: Akadémiai Kiadó. 56-75.
