Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna: Két nyelv és oktatás
Kolláth Anna ni, egy év alatt legalább Cl szintű szlovén nyelvvizsgát szerezzenek (a Közös Európai Refrenciakeret kritériumai alapján), nyelvi kompetenciájuknak tehát meg kell haladnia az érettségi szintet. A már gyakorló tanároknak intenzív nyelvi kurzusokat szerveznek Szlovéniában (Ljubljanában, Koperben). Az iskola vezetőségét felhívják arra, hogy a lehető legsokszínűbb módon motiválja a már gyakorló tanárokat a továbbképzésre. Ami évtizedekkel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, az most valóság: német anyanyelvű gyerekeket szlovénul tanítanak az iskolában. Ennek ellenére viták övezik a kétnyelvű oktatási rendszer jobbításának kísérleteit. Kitekintés 3 (Cathomas, Rico 2005: 160-166) A rétoromán-német kétnyelvű (immerziós) program (RDI) jellemzői A két célcsoport, az anyaországi háttérrel nem rendelkező nem domináns kisebbségi (rétoromán), és a domináns többségi (német) csoport együtt van az oktatás folyamatában. Mindkét nyelv tannyelv. A rétoromán a nyelve a kétéves óvodának és a hatosztályos alsó tagozatnak (Primarschulstufe), a német a háromosztályos felső tagozaté. Mindkét nyelv tantárgy is. A rétoromán 6 000, a német 4 000 órában van jelen az oktatásban, a program tehát kisebbséginyelv-domináns. Az óvodában és az első három iskolai osztályban az oktatás nyelve a rétoromán (az óvoda nem kötelező), az óvónők kétnyelvűek. A nem rétoromán anyanyelvű gyerekeket nem kényszerítik arra, hogy csak rétorománul beszéljenek. A rétoromán tantárgyként nem létezik. Ennek ellenére a kisebbségi nyelvnek mint az oktatás nyelvének használatán nyelvoktatást kell értenünk. A német nyelvű instrukciók aránya a csoportok és az osztályok összetételének megfelelően variálódik. A 4., 5. és 6. osztályban 15%-ban megjelenik a német (mint második nyelv vagy mint első idegen nyelv), az utolsó három osztályban viszont a rétoromán 10%-ra esik vissza. A két nyelv átlagos előfordulása: 70% : 30% a kisebbségi nyelv javára. A nyelvi cél az additív, teljes funkcionális kétnyelvűség kialakítása. A németet nem a rétoromán rovására tanulják, hanem arra építve. Igaz viszont, hogy hiányzik az oktatás két- vagy többnyelvűségének explicit bevallása. A nyelvpolitikai célok nincsenek kifejtve. De a mind szövetségi, mind kantonális szinten rendezett jogi helyzetből feltételezhető, hogy két- és többnyelvűségre, nyelvi-kulturális pluralizmusra törekszik az oktatásban minden és mindenki. Az oktatás feltételei, a mindkét nyelv tanulásához szükséges szociokognitív feltételrendszer ambivalens. Amíg a német nyelv tanulása vitathatatlan, a rétoromán egyfolytában legitimációs nyomásnak van kitéve. A németoktatás keretfeltételei jók, a rétorománéi fejleszthetők. Nem magától értetődő, hogy a rétorománoknak egyáltalán lehetőségük volt és van a kétnyelvű immerziós program megszilárdítására. A kisebbség rétoromán identitása javulni látszik. 54
