Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna: Két nyelv és oktatás
Két nyelv és oktatás 7. Összegzés A muravidéki példán azt látjuk, hogy a kisebbségi anyanyelv iskolai jelenléte nem biztosítja önmagában sem a nyelv fennmaradását, sem pedig a kisebbség etnikai identitásának megőrzését. A kisebbség anyanyelve fokozottabb figyelemre és támogatásra szorul. A kisebbségi kétnyelvűségben a kétnyelvű gyermek anyanyelvének támogatása affektiv hatással is van: segíti ugyanis kialakítani a saját csoporthoz fűződő pozitív attitűdöt. Az anyanyelven történő alfabetizáció, az első 3-4 iskolai év anyanyelvdomináns oktatása, valamint az anyanyelvnek az oktatás más(od)ik nyelveként való alkalmazása az anyanyelv iskolai támogatásának csak a minimuma. Eredményt elérni egy hatékony nyelvstratégia kidolgozásával és következetes alkalmazásával lehet, amelynek egyik legfontosabb eleme a kétnyelvű oktatási forma szükséges változásainak megtervezése és megvalósítása. A legfontosabb cél továbbra is az anyanyelv megtartása, a nyelvvisszaszorulás, a nyelvvesztés/nyelvcsere megállítása, s ha lehet, visszafordítása. Elengedhetetlen feltétele ennek a többség és a kisebbség aktív párbeszéde, valamint a szocializáció összes lehetséges színtereinek (a család, az iskola, a munkahely, a társadalom) harmonikus kölcsönhatása. Továbbra is azt vallom, hogy a kétnyelvű oktatásnak a Muravidéken nincs a gyakorlatban alternatívája, az egynyelvű osztályok kialakítását nem tartom reálisnak.7 A meglévő és működő rendszer lehetséges korrekciói javíthatnak a kialakult helyzeten. Lehetne változtatni az oktatásszervezésben is. Elképzelhezőnek tartom az évfolyamonkénti egy-egy kislétszámú immerziós osztály indítását (nagyon körültekintő előkészítést kíván), ide önként jelentkezhetnének mindkét közösség diákjai, túljelentkezés esetén (nyelvi) felvételi vizsgát tennének. A többi osztály megmaradna hagyományos kétnyelvűnek, ahol az anyanyelvek dominanciáját - a felsorolt innovációs változtatások alapján - bilaterálisabbá kellene tenni. A kétnyelvű oktatásnak a klasszikus szaktárgyi oktatással szemben az a legfőbb előnye, hogy a szaktantárgyi tartalmakat egy másik nyelv, egy másik gondolkodásmód perspektívájából is szemléli, a problémákat a másik nyelv és kultúra aspektusán keresztül is igyekszik leírni és megoldani. Hozzájárul ahhoz, hogy a benne részt vevők megértsenek más kultúrákat, miközben diákot és tanárt arra késztet, hogy feladják a gyakran oktatásközpontú kategóriákban való gondolkodást, kilépjenek az egydimenziósságból, és ezzel interkulturális kompetenciákat fejlesszenek (Golecki). De csak akkor, ha mindeközben képes 7 Az egynyelvű osztályok a kétnyelvű közösségekben nemcsak a kisebbséget szegregálják (különösen a kis létszámú magyrság esetében), hanem a többséget is kizárják a közös nyelvből és kultúrából. A kétnyelvű területek többletértéke a közös kultúra, amelynek csak a két nyelv együttesen lehet hiteles hordozója. 51
