Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)

I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Varga József: A tanulók magyar és szlovén nyelvi kifejezőképességének vizsgálata a lendvai és a muraszombati községek kétnyelvű általános iskoláinak negyedik és nyolcadik osztályában

A tanulók magyar és szlovén nyelvi kifejezőképességének vizsgálata a lendvai ...

Fontos, hogy a nevelési-oktatási munkában a tanulók több önállóságra tegyenek szert. Többet kell őket tevékenykedtetni, olyan feladatok megoldására késztetni, amelyhez önálló kutatómunkára, előzetes felkészülésre, forrásanyagok tanulmányozására van szükségük, hogy a kitűzött pedagógiai feladatokat sokoldalúan és tudományos megalapozottsággal oldhassák meg. Aktivizálni kell a tanulókat, és differenciálni a tanítást! Úgy szervezni azt meg, hogy az előzetes jó tanári felkészítést eredményes tanulói termelőmunka kövesse.

Nem elég a tanulók írását csak láttamozni; javítani, javíttatni és értékelni is kell azokat, és a tanulókkal közösen továbbfejleszteni. A nyelvápolás sok gondot és törődést igényel.

A fölmérés harmadik területe a fogalmazási készségek ellenőrzése, illetőleg megállapítása volt. Egy rövid, élményszerű fogalmazást kellett írniuk a tanulóknak. Az írásbeli kifejezőképességek összesített osztályzata is alacsony a négy általános iskolában. Nem éri el az elégségest.

A fogalmazások értékelésénél alkalmazott szempontok

1. A cím és a tartalom egysége; itt a követelmény az volt, hogy a tanulók csak egyetlen élményről, eseményről vagy történetről írjanak rövid, tömör fogalmazást.

2. A téma megfogalmazása; a tartalom, vagyis a kivitelezés, a megszerkesztés; itt a szövegalkotás-elrendezés volt a követelmény.

3. Helyesírás és nyelvhelyesség; az értékelés főleg az alábbi öt területre terjedt ki: a) az igeidők helyes használata; b) a toldalékok (ragok, jelek, képzők) alkalmazása; c) a hosszú magánhangzók pontos jelölése; d) a hosszú mássalhangzók (egyjegyűek és kétjegyűek) helyes alkalmazása; e) egyéb nyelvvétségi hibák, amelyek még előfordultak a fogalmazásban.

4. Külalak és olvashatóság; itt a betüformálást, a szöveg gond nélküli olvashatóságát, valamint a külalakot, az esztétikai hatást vették figyelembe.

5. Általános értékelés; amelyet a fogalmazás elolvasása és látása után, vagyis az összbenyomás alapján próbáltak osztályzattal kifejezni.

A fogalmazás értékét ötven pontban állapították meg. Figyelembe vették a fogalmazások osztályozásánál alkalmazott szempontokat, illetőleg az azokban elkövetett hiányosságokat és hibákat. A fogalmazásokat 1-5 osztályzattal értékelték, vagyis: 1-25 pontig (0-51%) elégtelen (1); 26-32 pontig (52-65%) elégséges (2); 33-39 pontig (66-79%) jó, közepes (3); 40-45 pontig (80-91%) jeles (4); 46-50 pontig (92-100%) kitűnő (5).

31