Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Čurkovic-Major Franciska: A zágrábi szórványságban élő horvátországi magyar kisebbség oktatása 2009-ben
A zágrábi szórványságban élő horvátországi magyar kisebbség oktatása 2009-ben lenne egy olyan magyar nyelvű tankönyvre, amely amellett, hogy nyelvkönyv lenne, közvetíteni tudná egy haladó szinten beszélő 6-10 éves gyermek számára az általános iskolai magyar nyelvi és irodalmi tananyagot. Az anyanyelvápolás órákra magyarul tudó vagy magyarul tanuló, magyar származású tanulók járnak. Anyaiskolájuk a város különböző kerületeiben van, de az anyanyelvápolás órákra ugyanabba, a város központjában levő iskolába járnak. Évente kb. 10-15 általános iskolás tanuló jár kb. 10 iskolából és 8-10 középiskolás kb. 5 középiskolából. Az órákat egy magyartanárnő tartja. Ez az oktatási tevékenység is az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium hatáskörébe tartozik. Az anyanyelvápolásra is jellemző nehézség a tanulók különböző szintű nyelvtudása és a megfelelő tankönyvek hiánya. Mindenképpen szükség lenne egy kezdő és egy haladó csoportban tanuló, általános iskolás korú gyermekek számára készült magyar nyelvkönyvre. A jelenleg használatban levő, a Tankönyvkiadó 1989-ben kiadott Aranyhíd című tankönyve ennek a feladatnak sajnos nem tud eleget tenni. Szakmai továbbképzésen mind a tanítónők, mind az anyanyelvápolás órákat tartó tanárnő részt vesz, mindenekelőtt magyarországi továbbképzéseken, ezek azonban gyakran nem hoznak újat számukra, mert nem foglalkoznak a kisebbségi oktatásból adódó problémák megoldásával. Véleményük szerint olyan szakmai jellegű találkozókat is kellene szervezni, amelyek célja a más, határon túli iskolákban tanító kollégákkal való találkozás és együttműködés, és ilyen keretekben kellene megoldani az említett tankönyv megírásának problémáját is. Mindhárom oktatási tevékenység szakmai nehézségei tehát az oktatásban résztvevők nyelvi tudásszintjének különbözőségéből és a megfelelő tankönyvek hiányából adódik. A szakmai nehézségek mellett komoly gondot okoznak bizonyos szervezési nehézségek is. Az egyik szervezési nehézség a nagy távolság az otthon és a tanintézmény között. A szülők az esetek legnagyobb részében autóval hozzák és viszik a gyerekeket az óvodába vagy iskolába, mert a városi közlekedési viszonyok miatt sokan nem vállalkoznak arra, hogy a gyermeket mindennap a tömegközlekedési eszközöket igénybe véve szállítsák az iskolába. Az utazás még azoknak a gyerekeknek is sok idejét veszi igénybe, akik már szülői felügyelet nélkül közlekedhetnek a városban. Az otthon és a tanintézmény közötti nagy távolság következménye az is, hogy a szülők az óvoda befejezése után gyakran nem íratják be gyereküket a kéttannyelvü tagozatra, és ezzel magyarázható az is, hogy az általános iskolában csak az alsó osztályban működik kéttannyelvü tagozat, és hogy mindeddig nem sikerül megszervezni a felső tagozaton a kéttannyelvü oktatást. 317
