Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Szoták Szilvia: Van jövőkép? Gondolatok az ausztriai magyarság kétnyelvű oktatásához
Szoták Szilvia Van jövőkép? Gondolatok az ausztriai magyarság kétnyelvű oktatásához 1. A kisebbségpolitika és a kisebbségi oktatás struktúrája mindig a többségi társadalom döntéseinek függvénye, s erre hatást gyakorolhatnak nemzetközi történések. Az 1989-es események és az Európai Unió bővítésének folyamata Kárpát-medence-szerte változást hoztak többség-kisebbség viszonyában, s átalakultak az érintett országok oktatási rendszerei is. Lényeges struktúraváltást hozott a felsőoktatásban az EU azon összehangolási törekvése, amely „bolognai folyamat” néven vált ismertté. Trianon következtében a magyar nyelvközösség jelentős része, így a burgenlandi magyarság is egy sajátosan új helyzetbe, kisebbségi státuszba került. Ennek következtében a magyar nyelv nem egy, hanem egyszerre nyolc országban változott/változik, s mindegyik országban más-más tényezők befolyásolták/ befolyásolják fejlődését (vő. Szilágyi N. 2008: 105, Lanstyák 2008: 119). Ennek függvényében - jogi, társadalmi lehetőségükből adódóan - próbálják meg alakítani az adott kisebbségi közösségek oktatási rendszereiket oly módon, hogy az az anyanyelv megtartását segítse. A Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő magyar kétnyelvű közösségek eltérő léthelyzetéből fakadóan (különböző demográfia helyzet, státusz és intézményes háttér) a nyelv vitalitása minden régióban más és más, a kisrégiókban - Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában - hasonló tendenciát mutat, a nyelvvisszaszorulás irányában halad. Minél kisebb a közösség létszáma, annál nehezebb a jogi szabályozás lehetőségeinek kihasználása, főként akkor, ha a kisebbségi nyelv alacsonyabb presztízsű, mint az államnyelv. Tanulmányomban az ausztriai magyar népcsoport - burgenlandiak és bécsiek -jogait és lehetőségeit vázolom fel, s mutatom be néhány aspektusát a magyar nyelvoktatásnak. 2.1. A 2001-es népszámlálás feldolgozott adatai szerint az Osztrák Köztársaság területén 40 583 személy jelölte meg használati nyelveként a magyart is. 304
