Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Simon Szabolcs: Tantervek régen és ma
Simon Szabolcs mazottainak állásfoglalását lásd e dokumentum mellékletében.) A folyamatos tiltakozások eredményeképpen a törvény tervezetéből kimaradt az a kitétel, hogy a magyar nyelv órakerete legfeljebb az államnyelvével azonos lehet. Jelen állás szerint az államnyelv elsajátítására a nemzetiségi iskolákban olyan órakeretet kell biztosítani, amely lehetővé teszi a szlovák nyelv elsajátítását. Az új közoktatási törvény és a kapcsolódó Á11 a m i művelődési program szakmai vitája elmaradt. Nem tartottak a témával kapcsolatban tudományosszakmai, ill. regionális konferenciákat, nem volt idő átfogó kiadványok, szakmai-módszertani anyagok megjelentetésére sem. Az adott pillanatban ugyan hivatkozni lehet a kialakult helyzet képtelenségére, ti. hogy kellő elméleti megalapozottság, széles körű szakmai vita, s mindaz nélkül zajlik a közoktatás átalakítása, ami elengedhetetlen velejárója egy nagyobb léptékű átalakításnak (említsük csak meg a pedagógusok szakmai továbbképzésére szolgáló tanfolyamokat vagy az új szemléletű tankönyvek elkészítésének kérdését); az adott helyzeten azonban mindez nem változtat. A törvény hatályba lépett, bizonyára következményeivel is szembesülünk. Minden bizonnyal pozitív történés, hogy Szlovákiában is megmozdult a közoktatás „állóvize”. Pozitív tényként kell elfogadnunk az új törvény megalkotására irányuló szándékot is. Önmagában ez azonban nem elég. Az önmagában korszerűnek tekinthető modellt, melyet a két pilléren nyugvó tantervi szabályozás jelent, megfelelő tartalommal kell megtölteni. Tudatában kell lennünk annak, hogy a tanterv hagyományos fogalma megváltozott, és nem egyenlő a tananyag puszta felsorolásával. Noha a tanterv napjainkban is az oktatás tartalmát rögzíti, azt kell elérnünk hazai viszonylatban is, hogy azt többféle módon, rugalmasabban, sokkal integráltabban tegye, mint eddig, hogy az új tantervi tartalom egy folyamat szerves részeként, a fejlesztés eszközeként jelenjen meg. A jelen átalakítást, ha tetszik reformot, a hagyományos tantervtől a curriculumig ívelő átmenet egy kezdeti szakaszának értelmezhetjük. S ebben fontos, hogy kellő hangsúlyt kapjon az átmenet folyamatjellege. A jelen folyamat két veszélyforrást rejt magában; ha túl hosszúra nyúlik, befullad az érdektelenség következtében, ha viszont túlságosan rövid idő alatt valósul meg, kaotikussá válik. Úgy tűnik, a hazai oktatásirányítók jelen pillanatban ebbe a hibába estek. Irodalom NAT-szótár. A Nemzeti alaptanterv alkalmazásának és a programfejlesztés gyakorlatának szótára.www.okm.gov.hu/main.php?folderID=391&articleID=6185&ctag=articlel ist&iiD=l ALBERT Sándor 2005. Didaktika. Dunaszerdahely: Lilium Aurum. 292
