Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)

2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Simon Szabolcs: Tantervek régen és ma

Simon Szabolcs adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit. Mindezekkel kapcsolatban az egyes kerettantervek saját rendszerükön belül is megfogal­mazhatnak alternatívákat, választható megoldásokat. A kerettanterveket a megadott keretek között a saját viszonyaikra adaptálják az iskolák, például a rendelkezésre álló, úgynevezett szabad sáv tartalmát helyi tantervűkben hatá­rozzák meg” (NAT-szótár). Ilyen jellegű dokumentum eddig a szlovákiai iskolarendszerben szintén nem volt, a napjainkban alakulófélben levő ún. Skolsky vzdelávací program hason­lítható hozzá. Követelmények - kétféle értelmezésben is elterjedt a magyarországi szak­mai szóhasználatban: „1. Azon fejlesztő feladatok összessége, rendszere, mellyel a közoktatási intézmények a törvény előírta időegységeken belül a velük tanulói jogviszonyt létesített tanulók személyiségét a lehető leghatékonyabb módon fejleszthetik. 2. A közoktatási rendszer adott szakaszát lezáró, a kerettantervben (helyi tantervben) megfogalmazott, illetve a szakasz végére felállított központi követelményrendszer, melyet tantervi követelmények formájában adnak közre” (NAT-szótár). A szlovákiai szóhasználatban általában az utóbbi jelentésben használatos, szlo­vák megfelelője vystupy (vystupné standardy). Az oktatás tartalma- az oktatás céljainak megvalósítása, a tudás elsajá­títása érdekében kiválasztott, elrendezett ismeretek, információk, művelődési javak, tárgyak, alkalmazások és azok feldolgozásának rendszere. Napjainkban az oktatás tartalma összetettebb, kereszttantervi jelleget ölt. Szlovák megfelelője az obsah vzdelávania. Kompetencia3 - „azt a képességet jelenti, amelynek birtokában sikeresen oldjuk meg a komplex feladatokat adott kontextusban. A fogalom magában foglalja az ismeretek mobilizálását, a kognitív és gyakorlati képességeket, s 3 komptencia - lat. 1. illetékesség, jogosultság 2. szakértelem 3. nyelvi, az anyanyelvi rendszer, a grammatikai szabályok és annak ösztönös ismerete (Bakos 1995: 410) A kompetencia, kommunikatív kompetencia a pedagógiai mellett a nyelvészeti ter­minológiában is alapfogalomnak számít. Del Hymes amerikai antropológiai nyelvész vezette be. Meghatározása szerint a nyelvészetben analóg Chomsky kompetencia­fogalmával (az anyanyelvi beszélő - tudat alatti - nyelvi ismeretei saját nyelvének szerkezetéről). Hymes arra hívta föl a figyelmet, hogy nem elég egy nyelv nyelvtanát, szókincsét és hangtanát ismerni: egy nyelv minden anyanyelvi beszélőjének tudnia kell azt is, hogyan kell az adott nyelvet használni abban a társadalomban, amelyben él. Tudnia kell, mikor szólalhat meg és mikor nem, mikor melyik köszönésformát kell használni, mi­lyen helyzetben milyen stílusváltozatot kell beszélni stb. A nem-anyanyelvi beszélőknek, amikor az idegen nyelvet tanulják, a nyelvi és a kommunikatív kompetenciát egyaránt el kell sajátítaniuk, ha hatékonyan és megfelelően akarják használni a tanult nyelvet, és ha kultúraközi kommunikációban akarnakrésztvenni. A beszélésnéprajz 288

Next

/
Thumbnails
Contents