Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Vančoné Kremmer Ildikó: Megjegyzések a szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatásról
Vančonč Kremmer Ildikó A komáromi Selye János Egyetemen az oktatás a 2004/2005-ös tanévben indult meg. A magyar nyelv és irodalom tanszék első évfolyamának nappali tagozatán a hallgatók száma a 2007-es tanávben 82, a második évfolyamban 76, a harmadik évfolyamban 51. Levelező tagozaton első évfolyamban 60, a másodikban 48, a harmadikban 37 hallgató tanul. A képzés kétszakos, bachelor és mester szintű, a hallgatók tanári diplomát szerezhetnek. A magyart idegen nyelvként nem oktatják. A magyar nyelv és irodalom tanszéken az oktatás és a vizsgáztatás magyar nyelven folyik, de minden írásbeli dokumentáció (a leckekönyv, a vizsgalap, a jegyzőkönyvek stb.) államnyelvü. A magyar nyelv és irodalom oktatása a tanárképzésben főbb vonalaiban megegyezik a magyarországi képzéssel, s nyelvileg és tartalmában is megfelel az ilyen irányú oktatással szemben támasztott követelményeknek. A problémát a „tanártúltermelés” jelenti. A szlovákiai magyar nemzetiség iskolai végzettségét tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mintegy a felével kisebb, mint a többségi nemzeté. Ezen belül azonban még kedvezőtlenebb az egyes szakágazatokban és az egyes szakokon tanulók aránya. Az oktatási minisztérium 1998-ban végzett felmérése szerint Szlovákiában 581 magyar nyelv és irodalom szakos tanár tanított az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban. Az eddigi adatok alapján a 2008/2009- es tanévben nappali és levelező tagozaton a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók száma együttesen elérheti az ezret (László 2006). E torzulásnak egyik valószínű oka, hogy a nemzetiségi lakosság körében nagy az igény az anyanyelvi képzés iránt, s mivel ez főleg tanári szakokon és magyar nyelv és irodalom szakpárosításban lehetséges, a jelentkezők sokkal nagyobb mértékben választják ezt a szakot, mint más, esetleg nem anyanyelvi képzésű pályát. Ezt mutatja az a tény is, hogy a 2007/2008-as tanévre a nyitrai egyetem magyar szakára 215-en jelentkeztek. A hungarológia képzés fő problémája, hogy a besztercebányai egyetem képzésén kívül nem tölti be eredeti küldetését, hanem egyfajta magyar szak pótló szerepe van. Azok a gyöngébb eredményekkel rendelkező diákok, akik a magyar szakra nem jutottak be, általában sikerrel jelentkeznek hungarológus képzésre. A képzés célja csak általánosság szintjén van meghatározva, és a végzősök tovább fogják növelni azoknak a számát, akik tulajdonképpen magyar szakkal próbálnak majd elhelyezkedni. A magyar nyelvnek mint idegen nyelvnek az oktatása nem jelent problémát, hiszen a hallgatók nagy része magyar anyanyelvű, a tolmácsképzésen kívül csupán a diákok 8%-a nem járt magyar tanítási nyelvű iskolába. A magyar anyanyelvű diákok számára a nagyobb problémát az államnyelv megfelelő szintű elsajátítása jelenti. 278
