Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Lanstyák István: Nyelvi probléma és iskola
Nyelvi probléma és iskola ennek az állapotnak a megőrzése, ugyanis a globalizáció folytán a kisebbnek számító modern nyelvek teljes funkcionális hatóköre veszélybe került. A magyar nyelvnek ez az állapota tehát nem örökre adott, hanem fenntartására folyamatosan erőfeszítéseket kellene tenni. A magyar nyelvű tudományos folyóiratok megszűnése, a magyar kutatók kizárólag idegen nyelven való publikálása utat nyithat ahhoz, hogy a magyar nyelv kiszoruljon a teljes regiszterkészlettel rendelkező nyelvek sorából. Ennek megakadályozása természetesen nem az alap- vagy a középfokú oktatás feladata, és nincsenek is a kérdésnek kisebbségi vonatkozásai, mivel a magyar nyelvről mint olyanról van szó. Az iskolának fontos (lenne) tudtosítania a diákokban azt, hogy a magyar nyelv egyik legnagyobb értéke teljes funkcionális hatóköre, s ennek megőrzése a magyar nyelvközösség fontos érdeke. Ennek hiányában ugyanis a magyar emberek egy része rászorul más nyelvek használatára, bizonyos mértékben így kiszolgáltatottá is válik másoknak. Nyelvtörténeti korszakhoz köthető nyelvi problémák kiküszöbölése A nyelv köztudomásúlag állandó változásban van; ez érthetővé teszi, hogy a nyelvi rendszerben bármikor létrejöhetnek és létre is jönnek kisebb-nagyobb nyelvbeli hiányosságok. Ezek, ha nagyon zavaróak, és sok embernek okoznak rendszeresen gondot, a nyelvből spontán nyelvi változások folytán előbb-utóbb kiküszöbölődnek (ebbe a szervezett nyelvmenedzselés is besegíthet persze), de átmeneti ideig — amely emberi mércével mérve nagyon hosszú is lehet - sok embernek okozhatnak gondot. A mai magyar nyelvből e tekintetben két problémacsomagot érdemes megemlíteni: az egyikbe a személytelen fogalmazással kapcsolatos nehézségek tartoznak, a másik pedig a magázódással és a magázódó megszólításokkal kapcsolatos problémák. A személytelen fogalmazással kapcsolatos problémák gyökere az, hogy a magyarban a szenvedő igemód (pl. megrendeztetik ’meg fogják rendezni’) használata - nem kis mértékben a nyelvművelőknek és az őket követő tanítóknak, tanároknak „köszönhetően”11 - radikálisan visszaszorult, viszont a helyette megerősödő megoldásokat, egyrészt a határozói igenév létigés szerkezetét (meg lesz rendezve), másrészt a funkcióigés szerkezeteket (megrendezésre kerül) a nyelvművelők ugyancsak megbélyegezték, emiatt aztán a személytelenség kifejezésére a mai formálisabb írott nyelvben nincs stilisztikailag jelöletlen forma. (A funkcióigés szerkezetek voltaképpen azok volnának, de a nyelvművelők helytelenítése miatt mégsem tudja őket mindenki jó lelkiisme11 „Szellemes” jelmondatuk - ,,-tatik/-tetik a magyarban nem használtatik” - ma is él, ma is használják pl. a különféle internetes fórumokon az ellenfél letorkolásának egyik eszközeként (más hasonló babonákkal együtt); érdemes beírni a Google keresőjébe a jelmondatot, és megnézni a találatokat. 245
