Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Bokor József: A nyelvpolitika és a muravidéki kétnyelvűség
Bokor József De a helyzet javításában szükség volna minden anyanyelvű beszélő és minden kisebbségi intézmény együttműködésére. Hivatalos fórumokon elsősorban az érdekvédelmi, politikai szervezeteknek, a művelődési és szakmai intézményeknek kell képviselniük a magyar nyelv ügyét. Az értelmiségiek (jogászok, pedagógusok, orvosok, mérnökök) nyelvápoló, nyelvművelő buzgólkodásukkal és példaadásukkal tehetnek nagyon sokat a kétnyelvűség körülményei között is nyelvünkért. Jórészt azonban valamennyi muravidékin múlik, sikerül-e a magyar nyelv használatát minél több nyilvános (szó- és írásbeli) kommunikációs helyzetre kiterjeszteni. A kisebbségi magyar nyelv stabil pozícióinak a visszaállítására azonban egyre kevesebb a remény. Nehezíti helyzetét, hogy nem teremtődött meg standardja. Emiatt kétszeresen is hátrányos helyzetű. Presztízse, tekintélye sem vetekedhet a szlovén államnyelvével. Nem szolgálja ezt a kétnyelvű oktatásnak sem a tanterve, sem a napi gyakorlata. A kisebbség anyanyelve már az iskolába, sőt az óvodába lépés pillanatában hátrányba kerül. Sok nyelvileg iskolaéretlen tanuló kezdi tanulmányait megoldhatatlan nehézségek közepette. Ha egy gyerek jól tud szlovénül, nem lényeges már magyar nyelvtudása. Ha ellenben jól tud magyarul, a továbbiakban az iskola minden igyekezete szlovén nyelvismerete magasabb szintre hozására irányul. Már sokszor itt kisiklik a kétnyelvű oktatás. Teljesen vakvágányra pedig akkor kerül, amikor nem tudja a felsőbb évfolyamokon és a középiskolában megoldani a szaktárgyak kellő kétnyelvűségét. E problémának a megoldását egyébként a lehető legrosszabb úton keresi jelenleg is a szlovén tankönyveknek a magyarra fordítása. Gondoljuk csak meg, melyik túlterhelt diák fogja ugyanazt a tananyagot két könyvből tanulni, ha egyből fele erővel elsajátíthatja. A teljes fordításnál sokszorosan hatékonyabb lenne a magyar nyelv szempontjából magyar szerzők tollából származó egy-egy tanítási egységnek, fejezetnek a szó szerinti átvétele a kiszemelt tantárgyakból akár csak egy-egy kis brosúrában. A nemzetiség, tudjuk, addig él, amíg anyanyelve él. A muravidéki kétnyelvűség gyakorlata, amely az asszimiláció előszobája, döntően sajnos a nyelvpolitika számlájára írandó. A muravidéki kétnyelvű oktatás - sok nem szlovéniai szakember szerint - majdnem akkora politikai és pedagógiai kudarc, mint amilyen Magyarországon a kötelező oroszoktatás negyven esztendeje volt. Ma már nincs a Muravidéken azonos kommunikációs esély mindkét nyelven. A két nyelv hivatalos egyenjogúsága a kétnyelvű területen a használatban - sajnálatos módon - nem jelent tényleges egyenrangúságot. 4. Ahhoz, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a két nyelv súlya, használati szintje és gyakorisága szinte szükségszerűen más-más fokú, nem férhet kétség. Ez alapvetően arányszám kérdése is. így van ez a világnak majdnem minden táján, ahol egyes néprészlegeket kisebbségi helyzetbe sodort vagy ott tart a történelem. Itt bizonyos asszimiláció elkerülhetetlen. Itt a ki22
