Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Péntek János: A romániai magyar közoktatás a kétnyelvűség szemszögéből
Péntek János A tannyelv(ek) kérdése Az oktatási törvény szerint az oktatás nyelve a román, a törvény által megszabott keretek között a kisebbségek nyelve, valamint a világnyelvek.3 A kisebbségi oktatással kapcsolatos hivatalos véleményt a szakminisztérium kisebbségi főosztályának korábbi vezetője fejtette ki: „A romániai kisebbségek oktatása három modell szerint szerveződik. a. Hat kisebbség rendelkezik olyan típusú oktatással, amelynek keretében minden tantárgyat anyanyelven tanítanak-tanulnak Románia történelmén és földrajzán kívül. Az állam hivatalos nyelvét, a románt, ugyanebben a keretben tanítják-tanulják. Ezek a következők: magyar, német, ukrán, szerb, szlovák és cseh. b. A török és a horvát kisebbség a tantárgyak mintegy 30%-át tanulja anyanyelvén. Ezeket az iskolákat részlegesen anyanyelven tanítónak vagy kétnyelvűeknek nevezzük. c. A harmadik modell keretében a tanulók a román nyelvű oktatást választották, csak a kisebbségek anyanyelvét, illetve a kisebbségek történelmét tanítják-tanulják anyanyelven. Ezzel a joggal elsősorban a lipován, a lengyel, a bolgár, a görög, a roma, az örmény és az olasz kisebbség él, de a fentebb említett kisebbségeknek is vannak ehhez a modellhez tartozó iskoláik.” (Murvai 2004: 4) A Kárpát-medencei magyar kisebbségi oktatás összehasonlító elemzésére kialakított tipológia figyelembevételével ez a vélemény elöljáróban kiegészíthető azzal, hogy nyelvileg elkülönül egymástól az államnyelvi (többségi) oktatás és a kisebbségi oktatás. Az előbbi, amelyben jelentős számú kisebbségi tanuló is részt vesz, olyan egynyelvű oktatásnak minősül, amely a kisebbségi tanulók anyanyelvének oktatására csak nagyon ritkán terjed ki. Kisebb szegmentumként kapcsolódik mindehhez az a néhány, világnyelven oktató elit oktatási intézmény, amelyben a belemerítés ismert programja szerint román vagy kisebb számban akár magyar vagy más kisebbségi anyanyelvű tanulók válnak kétnyelvűvé tanulmányaik során. A kisebbségi oktatás „hivatalos modelljei” a gyakorlati működés alapján a következőképpen minősíthetők: Az első modell, amelyhez a magyar nyelvű oktatás is tartozik, a helyi körülményektől függően anyanyelv-dominanciájú vagy államnyelv-dominanciájú kétnyelvű oktatásnak tekinthető, mivel 1. a román nyelven és irodalmon kívül további két tantárgyat kötelezően román nyelven tanulnak, 2. a román nyelvű tanórák száma a heti programban legalább a 30% körül van, 3. a sorsdöntő vizsgákon a nem anyanyelven tanult vizsga- * II. 3 Erről az Oktatási törvény 8. szakasza rendelkezik, valamint arról is, hogy minden helységben működnie kell román nyelvű oktatási intézménynek, a kisebbségek nyelvén pedig a helyzettől függően. A kisebbségi oktatásra vonatkozó részletes szabályozás a törvény II. címének XII. fejezetében található. A törvénynek az 1999. dec. 10-én a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) újraközölt szövegére hivatkozom. 206
