Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Gasparics Judit: Nyelvhasználat és írásbeli szövegalkotás a kétnyelvű Muravidéken
Gasparics Judit anyanyelvi, vagy elsődleges nyelvváltozatra (Kiss 2002: 202-203). A lendvai diákok dolgozatában ez utóbbi jelenségre találunk számos példát: vagyis az államnyelv (a szlovén) erősen befolyásolja a diákok magyar nyelvi megfogalmazásait.- A bír ige használata, szemben a tud igével. Pl.: Sajnálom, de nem bírok elmenni a szűlinapodra, mert elutazok. Nem bírok menni veled, mert fáj a szemem. Bocsánat nem bírok menni meghalt a mamám.- Holnap kérdezget angolnál. Egyetlen dolgozatban fordult elő az angolnál kontaktusváltozó (vő.: Kolláth 2005: 95).- A kerékpárom nem jól dolgozik. A dolgozik ige működik jelentésben szerepel. A szó helyet kapott a Képes diákszótár második, átdolgozott kiadásába szánt muravidéki szójegyzékben: dolgozik ige: Mv (köz) működik Már megint nem dolgozik a lift, gyalog kell felmennem a tizedik emeletre (Kolláth 2005: 137). Ez is azt bizonyítja, hogy a közösség által, a mindennapi beszédben és - úgy tűnik - írásban is használt kontaktusnyelvi elemről van szó.- Az analitikus szerkezetek használata gyakoribb, mint a magyarl-ben, pl.: számítógépet játszom, kosárlabdát játszom, röplabdát játszok (a szlovén szerkezetek tükörfordításáról van szó: delam na računalniku, igram košarko és igram odbojko), szemben a szintetikus számítógépezem, kosárlabdázom és röplabdázom formákkal. 4.3. Muravidéki nyelvjárási elemek: A Muravidék nyelvjárása „a zalai nyelvjárástípus része, amelyhez Vas megye délnyugati csücske és Zala megye néhány nyugati települése is tartozik, de szükebb értelemben az őrségi, hetési és a göcseji nyelvjárások legfőbb sajátosságait hordozza, több jelensége pedig a nyugati nyelvjárásterülettel rokonítja” (Bokor 2001: 40). Elsősorban az igei paradigmában találtam nyelvjárási sajátosságokat, kisebb részben a főnevek és a határozószók esetében: pl. átúszhatok, játszódok, talákszunk, talákszok, barac, itten. 4.4. Lexikai szókölcsönzések: itt elsősorban szlovén, angol és német nyelvi kölcsönzések szerepelnek: marelica', sárgabarack (a 43 dolgozatból kettőben fordult elő) majca: (kétszer fordult elő: majcaként és mujcaként) A szó benne van a ht-lista muravidéki vonatkozású szócikkeiben is: májca [friuli—>ol—>hrv/szln] Mv (köz) pólóing; alsóing, atlétatrikó (—unajica, májka, majó) (Kolláth 2005: 126). edigs: kifestő (háromszor fordult elő) 166
