Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna: Magyar 1 vagy magyar2? A tannyelvválasztási útmutatók keletkezéstörténete
KOLLÁTH ANNA Magyar 1 vagy magyar2? A tannyelvválasztási útmutatók keletkezéstörténete A muravidéki kétnyelvű oktatás mai arculatát az 1990/91-es tanévben bevezetett kétszintű magyaroktatás és a részlegesen kétszintű szlovénoktatás határozza meg. Addig, tehát 32 éven át heterogén osztályokban magyar és szlovén anyanyelvű gyerekek együtt tanulták tantárgyként mind a magyar, mind a szlovén nyelvet és irodalmat. A változtatást, aminek alapján anyanyelvi (magyarl - szlovénl) és környezetnyelvi vagy második nyelvi (magyar2 - szlovén2) tanulócsoportok jöttek létre, szakmai felmérések előzték meg. Az Albina Nečak Lük vezette, többségi és kisebbségi oktatási szakemberekből álló kutatócsoport a beszédkészség fejlődése és a gyermekek kognitív képességeinek szintje közötti összefüggések felmérésével mutatott rá arra, hogy mind a magyar, mind pedig a szlovén nyelv tanításában szükség van a differenciált oktatásra (Necak Lük: 1992). A második nyelvbeli beszédértési tesztek mindkét oldalon azt bizonyították, hogy az első és második osztályosok esetében az anyanyelvi kompetencia a biztosabb mind a szlovén, mind pedig a magyar nemzetiségű gyerekek körében (a más nemzetiségűek, pl. a Muravidéken élő horvát diákok szlovén nyelvi beszédértése sokkal jobb a magyarénál). Az iskolába lépéskor tehát világosan elkülöníthető az egyes kisdiákok erősebb (anyanyelv) és gyengébb (a második) nyelve. A kutatások eredményei egyértelműen megfogalmazták, hogy a kétnyelvű oktatás a vegyes házasságokban élő gyerekeknek kedvez igazán (ez a megállapítás vezetett aztán a kilencosztályos általános iskola első harmadának legfontosabb innovációjához, a személyhez kötött nyelvi oktatáshoz, az egy személy - egy nyelv elvének érvényesítéséhez), hiszen ott a két szülő két különböző anyanyelve, nyelvhasználata egészséges megoszlásban a közéleti kétnyelvűség gyakorlatának leképeződése. Ma már viszont tényként kell elfogadnunk azt is, hogy a kétnyelvű családok többségében a nyelvhasználat természetességét az egyre erősebb szlovén dominancia jelenti (Kolláth 2005: 192). A Muravidéken a tannyelvválasztás tehát a nyelvi csoport megválasztásában realizálódik. Az utóbbi években különösen felerősödött az a tendencia, hogy a magyar szülők is egyre többen íratják gyermeküket a szlovén anyanyelvi 113
