Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)

I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Göncz László: A muravidéki kétnyelvű oktatás bevezetésének előzményei és körülményei

Göncz László A kérdéssel valamennyire mélyrehatóbban, két esztendővel korábban az álta­lános tanügyi reform keretében kezdett el foglalkozni a lendvai járási tanügyi tanács és egy különbizottság. Az előkészületek azonban főképpen politikai légkörben zajlottak, hiszen az említett két testület nem tekinthető tartalmi-mód­szertani munkacsoportnak. Az új iskolahálózat szervezésénél a tantermek és azok felszerelése jelentette 1957 nyarán a legnagyobb gondot, emellett azonban komoly problémaként rendszeresen említették a kétnyelvűséggel kapcsolatos kérdéskört is. Úgy tervezték, hogy a lendvai „nyolcosztályos iskolák nemzetiségi szempont­ból kevertek lesznek”. Már akkor utaltak arra, hogy az ilyen osztályokban a tanítás magyar és szlovén nyelven folyna. Lendván két általános iskolát kíván­tak létrehozni (ami egyébként később be is következett): az egyiket az addigi alsó gimnázium, azaz az egykori polgári iskola épületében, a másikat pedig a várban. Ötosztályos fiókiskolaként említették Völgyifalut és Gyertyánost ma­gyar tannyelvvel, Pincemajort pedig szlovén tannyelvvel, míg háromosztályos, mindkét nyelven megszervezett tagozatokat terveztek Csentében és Petesházán, Kapcán viszont magyar tannyelvűt. Dobronakon hasonlóan kéttannyelvű köz­ponti iskolát terveztek, amelynek a göntérházi ötosztályos, a radamosi pedig háromosztályos tagiskolája lett volna. A terveket még abban az esztendőben, tehát 1957-ben végre akarták hajtani, amire aztán akkor mégsem került sor. A differenciáltan megszervezett szlovén és magyar tannyelvű általános iskola gondolatát azért tartották akkor elfogadhatatlannak, „mert a két nemzetiség nem oszlik csoportokra, hanem együttműködik”. A fontos oktatásszervezési kérdések átpolitizált légkörére utal, hogy az említett, „forradalminak” titulált reformtörekvésekkel kapcsolatosan a tömegszervezetek és a választók gyűlé­sétől vártak véleményt és konkrét állásfoglalást.10 Az említett, reformintézkedéseknek minősített gyakorlati folyamatok 1957-ben összefüggtek a Szlovéniában élő kisebbségek iskolaügyét rendezni hivatott törvényalkotással. Az új törvénytervezet azonban még egy lépéssel az emlí­tett kétnyelvűségi tervek mögött haladt. Ugyan a politikai tömegszervezetben (DNSZSZ) úgy értékelték, hogy az új törvény „széleskörűen biztosítani fogja a kisebbségeknek az iskolaügyre vonatkozó jogát, ami egyenlő mértékben vonatkozik a kisebbségi iskolákra és a kisebbségi párhuzamos osztályokra”. A kettő között csupán szervezeti jellegű különbséget véltek felfedezni, ugyanis kisebbségi iskolát ott kívántak létesíteni, ahol a tanulók nagyobb része a nemzeti kisebbséghez tartozott, párhuzamos osztályokat pedig olyan közegekben, ahol a 10 Pomurski Vestnik, Glasilo Socialistične zveze delovnega ljudstva za Pomurje - A Pomurjei Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége hetilapjának magyar nyelvű kiadása (a továbbiakban: PV magyar kiadása). II. évfolyam, 9. szám, Murska Sobota 1957. július 25. 3. 104

Next

/
Thumbnails
Contents