Zágorec-Csuka Judit: Enigma. Válogatott versek (Lendva, 2018)
Olga Paušič: Utószó
utat, amely sikerekkel és bukásokkal van teli, de nem olyan sok helyzet van az életünkben, amikor a visszavonulás folyamatában keresnénk az igazságot, amely az életünkre és a halálunkra vonatkozik. Arra, hogy mi létezik a halálon túl, mi a lényege Istennek, az örökkévalóságnak... Rohanunk, nem tudunk megállni és elgondolkozni, nehezen tudjuk megtalálni a megfelelő jelzőtáblákat, amelyek elvezetnek önmagunkhoz és másokhoz is. Érdekes vers A dalia című is, amelyet a költő saját fiának ajánlott. Tele van büszke anyai érzésekkel, amikor a fia kék szemében, tartásában, mosolyában meglátja azt a daliát, aki a versében tündérek kíséretében száguldott a harmatos kapcai erdők felett. Ebben a ciklusban találjuk még A gólyák is visszatérnek című verset, amelyet Cár Jenő színésznek ajánlott a szerző, valamint A hetedikén magam címűt, amelyet pedig József Attila emlékére írt. A versben sokszorosan kimondja s megerősíti a születés, a hazug emberek álnoksága, a szeretők szeszélyesége fogalmakat, végül példának hozza fel Zrínyi Miklós költő és hadvezér nevét. A ciklus utolsó verse Az igazság, amelyben a szerző kifejezi ezzel kapcsolatos gondolatait, amit azért szükséges elmondani, mert: „az igazságot nem lehet lenyelni!", hiszen fontos, hogy kimondjuk. Annak ellenére, hogy a versek az említett verseskötetből tematikailag eléggé különbözőek, de mégis tartalmaznak valami közöset: az élet egy magányos út a sivatagon át, de könnyebben vehetőek az akadályok, ha ezt szeretettel teszed, egyenes testtartással, büszkén felemelt fejjel és felfegyverkezve az igazsággal, amelyet nem lehet elnyomni. Ha ilyen ember vagy, akkor a halálon túli világban csak csodálatos megelepetések várnak, ezek nagyon nagy meglepetéseknek ígérkeznek ... Paušič Olga ZCSJ ENIGMA 77
