Varga József: Keresd az égi harmóniát! (Dunaharaszti, 2012)
Fordulj a Teremtődhöz!
Ténymorzsák az életemből Fiatal koromban sokszor gondoltam: vajon meddig élek? Mit nyújt majd az élet? Megérem a hetven évet, az ezredfordulót? Úgy gondoltam, boldog leszek, ha megélem a hetvenet. Hát így történt, de túléltem, hisz a nyolcvanat taposom. Gyermekkorom szépségeit gyakran felhőzték be megbántások. Nyugalmat csak megboldogult öreganyám nyújtott csupán, de szívesen emlékezem vissza anyám nővérére, Kati nénémre, aki Kámaházán igyekezett széppé varázsolni „fattyúéltem". Jót mondhatok Rozi nénémről is, anyám ikertestvéréről, aki szép szavakkal, ínyencségekkel enyhítette keserűségem, bánatom. A lenézett, félénk, magába zárkózott énem viharfelhős óráit ezek a jóságos teremtmények tették elviselhetővé. A serdülőkor sokszínű, boldog Világát ritkán tapasztaltam,
