Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
4. Szlovén szépirodalom magyar nyelven a 20. század 60-as éveitől a 21. század elejéig
a világ proletárjainak a megszemélyesítője lett. Felgyújtotta a tanyát, munkájának, dolgos kezének a gyümölcsét, amely ezek után az ő tulajdona is, és úgy rendelkezik vele, ahogy akar. Ezt nem mondta ki nyíltan, de utolsó tette ezt tükrözte. Dr. Ivan Prijatelj erről így írt a Cankaresszéjében: „A tűzvész végén Jernej a világforradalom jelképe.” Cankar nemcsak arra törekedett, hogy költő, elbeszélő és művész legyen, népének szószólója is akart lenni. Ezt érezzük minden művéből. Azokhoz szól, akik a boldogságért fáradoznak, de amikor elvégzett munkájuk elismerését és igazukat követik, nem kapják meg, ha csak maguk el nem veszik. Mindezt parabolisztikusan írta meg, amely epikus és didaktikus műnek számít és széles körben elterjedt műfaj volt akkoriban. Cankar műve létrehozásakor a kapitalista társadalmi rendet vette célba, amely kiszolgálja a polgári társadalom uralkodó osztályát. Bemutatja az állam világi és egyházi erőit. Az ellenkező oldalon ott állnak a Jemej szolgalegények, mint a kizsákmányolt népnek a képviselői. Ezenkívül a magántulajdon és a bérmunkás közti viszonyt, a bérmunkást mutatja be, akinek egyetlen tulajdona a munkaereje, de ezt is mások szolgálatába kell állítania. Jemej felismeri, hogy számára nincs igazság sem a világi, sem az egyházi urak előtt, már azt is tudja, hogy számára Isten sem létezik. Cankar így vezeti el Jemejt a következetes, szocialista és materialista világnézetig. 1979-ben jelent meg France Bevk A föld sója (Kaplan Martin Čedermac) című regénye az Európa Könyvkiadónál Budapesten, amelyet Gállos Orsolya fordított le magyar nyelvre és a kötethez is ő írt utószót, amelyben alapos elemzéssel mutatja be a regény cselekményét és a rá vonatkozó történelmi hátteret. A regényben egy hajlott korú vidéki káplán, Martin Čedermac harcba indul halálra ítélt népéért. A regény hőse valóban élt. Naplóját, amelynek cselekménye, teljes élményvilága gazdagon bontakozik ki előttünk a regény lapjain, ma is őrzik Nova Gorica múzeumában. A könyv problematikája semmit sem vesztett elevenségéből, érvényessége nem kötődik országhatárokhoz: nem csoda, hogy számos nyelvre lefordították már. France Bevk a XX. századi szlovén próza egyik legmarkánsabb alakja. Az első világháború idején tűnt fel háborúellenes elbeszéléseivel. Regényeiben szűkebb hazája társadalmi ellentmondásait, történelmének drámai korszakait ábrázolta. 1979-ig magyarul csak elbeszélései jelentek meg. Martin Čedermac eleinte csak annyit fog fel, hogy hívei nem maradhatnak Isten igéje nélkül, amit anyanyelvűk közvetített eddig számukra. Aztán 85
