Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér

ter felismeri a harc erkölcsösségét, és egyben azt is, hogy a nagy eszmék a történelem során mindig lassan érnek meg. Szerinte a forradalmár nem kiközösített embergyűlölő, hanem a társadalom öntudatos tagja, aki a társadalomban ésszel és tettel kíván tevékenykedni. Petőfi hőse nem talál komolyabb vagy tartósabb visszhangra az emberek közt, akikért erejét és életét áldozza. A megpróbáltatások idején az átlagember, aki közvetlenül csak saját érdekét látja, csődöt mond. Petőfi nem misztifikálja a tömeget, s az egyszerű embert sem bálványozza, az emberek demagóg félrevezetése idegen és undorító az ő szemében. Nem vonhatjuk kétségbe, hogy Petőfi radikális forradalmár és republikánus volt, lényegében romantikus forradalomszemlélettel. Minden romantika többékevésbé magán hordja a fiatalság jegyét, amely lehet naiv, de lényegében nyíltan őszinte és önzetlen. Az apostol c. költeményében való ábrázolása a jobb és igazságosabb világ humanista látomásából indult ki. Petőfi számára a forradalom nemcsak mint politikai hatalom gyakorlása volt fontos, hanem talán még ennél is jobban a szívügye volt a forradalmi erkölcs. Mint ahogy 1848. április 19-én naplójában feljegyezte: „Az utókor elmondhatja rólam, hogy rossz költő voltam, de elmondhatja azt is, hogy szigorú erkölcsű ember voltam, vagyis valóságos republikánus, mert a köztársaság legfőbb jelszava nem az, hogy le a királlyal, hanem a meg nem alkuvó jellem és a szilárd becsület a respublika alapjai.” Ebben a politikát és az erkölcsöt egyesítő látomásban egyesülnek az igazságosabb világ összes költői víziói (Štefan Barbarič, 1973:282-286).

Ady Endre Vér és arany / Kri in zlato című, válogatott költeményeinek a kötete 1977-ben jelent meg a Pomurska založba kiadásában. A verseskötet anyagát Jože Hradil és Kajetan Kovič válogatták, és ebből a válogatásból hoztak létre egy kétnyelvű, szlovén és magyar nyelvű kötetet. Kajetan Kovič készítette a műfordításokat, Jože Hradil pedig a (nyers)fordításokat. A kötet a költő születésének 100. évfordulójára jelent meg, és ezért jubileumi kötetnek is számított. A kötet belsejében is egy egész lapos portréfotót közöltek Ady Endréről. A jubileumnak megfelelően a kötet végén két nyelven publikálták Ady Endre életrajzát, életpályáját és köteteinek időrendi bibliográfiáját. Jože Hradil viszszaemlékezése szerint a 70-es években a következő fordítási tendenciák alakultak ki: „...végül megjelent a 20. század magyar lírája című kötet, amelynek utószavát én írtam, szövegeit fordítottam, az összes verset Kajetan Kovič és Jože Šmit öntötte végleges, költői formába. Ennél a munkánál a válogatás hosszabb ideig tartott, mint a prózák esetében.

45