Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

4. Szlovén szépirodalom magyar nyelven a 20. század 60-as éveitől a 21. század elejéig

adásába bekapcsolódott a budapesti Európa Könyvkiadó is. Önállóan vagy együttműködve a muraszombati szlovén Pomurska založba nevű kiadóval számos művet adtak ki. 1976-ban jelent meg a Pomurska založba kiadásában Muraszombatban Ivan Cankar Jernej szolgalegény igazsága (Hlapec Jernej in njegova pravica) című regénye, amelyet Pável Ágoston fordított le 1937-ben. A lefordított műhöz dr. Bratko Kreft írt utószót. A müvet két nyelven adták ki egy kötetben, szlovén eredetiben és magyar fordításban. Az idegen nyelvekre ez az egyik legtöbbet fordított mű, annak ellenére, hogy Cankar egy agitációs választási brosúrát akart írni, megszületett a legjobb kisregénye. Dr. Ivan Prijatelj erről így írt a Cankar-esszéjében: „A tűzvész végén Jemej a világforradalom jelképe.” Cankar nemcsak arra törekedett, hogy költő, elbeszélő és művész legyen, népének szószólója is akart lenni. Ezt érezzük minden művéből. 1979-ben jelent meg France Bevk A föld sója (Kaplan Martin Čedermac) című regénye, amelyet Gállos Orsolya fordított le magyar nyelvre és a kötethez ő írt utószót is, amelyben alapos elemzéssel mutatja be a regény cselekményét és a rá vonatkozó történelmi hátteret. A regényben egy hajlott korú vidéki káplán, Martin Čedermac harcba indul halálra ítélt népéért. A regény hőse valóban élt. Naplóját, amelynek cselekménye, teljes élményvilága gazdagon bontakozik ki előttünk a regény lapjain, ma is őrzik Nova Gorica múzeumában. 1979-ben jelent meg a Slap / Zuhatag c. kétnyelvű verseskötet, amelynek a nyersfordítását magyar nyelvre Jože Hradil készítette, a végső fordítás és átköltés pedig Weöres Sándor munkája. Négy szlovén költő, Dragotin Kette, Ivan Cankar, Josip Murn és Oton Zupančič verseit olvashatták az olvasók magyar nyelven. A szlovén irodalmi művek magyar fordítói ebben az időben Pável Ágoston mellett még Szúnyogh Sándor, Varga József, Tóth Ferenc, Csuka Zoltán, Lator László, Tandori Dezső, Szilágyi Károly, Pór Judit, Weöres Sándor, Tvrdko Ferenc, Ács Károly, Bordits István, Gouth Zsuzsa, valamint Gállos Orsolya és Jože Hradil voltak. Ezekben az évtizedekben a következő szlovén írók és költők műveit fordították le magyar nyelvre: Beno Zupančič, Tone Seliškar, Oton Zupančič, Ela Peroci, Ivan Cankar, Ivan Potrč, Miško Kranjec, Alojz Rebula, Mira Mihelič, Prežihov Voranc, France Prešeren, Ciril Zlobec, Ciril Kosmač, France Bevk, Pavle Rožina, Ivan Bratko, Matej Bor, Dragotin Kette, Josip Murn és Oton Župančič.

A szlovén irodalmi művek magyar nyelvű fordításai, amelyek a 80- as években jelentek meg, fokozott érdeklődésre utalnak a magyar ki104