Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
Bevezető gondolatok
Bevezető gondolatok A magyarok már közel ezer éve élnek a szlovén nemzet közvetlen szomszédságában. Ennek ellenére történelmük a szlovén nép tudatában elég hiányosan van jelen. Szomszédaik közül a magyarok minden bizonnyal a szlovénokat ismerik a legkevésbé. Az állítás fordítva is igaz - Szlovénia szomszédai közül a magyarok esnek ki a leginkább a szlovénok látóköréből. Bár a történelem során számtalan alkalommal keresztezték egymást útjaik, erős kapcsolódási pontokról mégsem beszélhetünk. Mindez természetesen a két kultúrában is tükröződik. A határvidékek kivételével meglepően kevés volt a két kultúra közötti érintkezés. (Mladen Pavičič, 2009:5-6) Ugyanúgy a magyarok is hiányosan ismerik a szlovén nemzetet, történelmük és életvitelük jellegzetességeit. Felvetődik az a kérdés, hogy mindez érvényes-e a két nemzet szellemtörténeti megismerésére is, vagyis arra a megismerésre, amelyet a művészet és a kultúra közvetít? Konkrétabban: mennyire és milyen mélységig ismeri a két nemzet egymás irodalmát (költészetét, prózáját, drámáit), amely hordozója és teremtője a szellemiségnek? Az irodalmi recepció feladata, hogy az irodalmak közötti folyamatok egyik lehetséges osztályozása alapján megkülönböztet genetikus kapcsolatokat és tipológiai összefüggéseket. A magyar-délszláv irodalmi érintkezések esetében a genetikus kapcsolatok feltárására eddig jóval több figyelem jutott, mint a tipológiai öszszefüggések vizsgálatára. Tegyük hozzá rögtön azt is, hogy a magyarszlovén irodalmi kapcsolatok vonatkozásában az irodalomtörténetkutatásnak mindkét irányban vannak még adósságai. (Lukács István, 1992:83-92) Az irodalmi művek fogadtatása, a fordításirodalom befogadása, a szlovén-magyar irodalom keltette esztétikai élmények áttekintése nélkül hiányos volna a két kultúra megértése is. Most, amikor az országhatárok elveszítették politikai erejüket, a szlovénok és a magyarok ugyanabban a közép-európai közös térségben élnek az egységes Európai Unió területén, fontos és szükséges a szomszédok ismerete. Két kultúra találkozásának legszebb momentumait talán azok az irodalmi alkotások képviselik a legjobban, amelyeket egyik vagy másik nemzet irodalma befogad, abban megragad, beleépül, és népszerűvé válik. Ennek a folyamatnak a részét képezik elsősorban azok az irodal9
