Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)
Varga József Vallomás című költeményéről
Ez a rész tehát a Mura mentén élő őshonos magyarság történelmi múltját, hagyományait, népi szokásait, nemzeti értékeit, vagyis az évszázados fejlődésünkre ható, létünket befolyásoló közös kincsünket idézi, azok örök értékű tetteit: nemzetünk és kultúránk megőrzésének, vállalásának és gazdagításának a jegyében, értékrendszerében. A Mura vidékének hatsoros jellemzése - harmadik egység - a hazai táj jellegzetességeit próbálja néhány mondattal, azaz gondolattal tükröztetni. Az új tartalmú életformát bemutatni. A békés fejlődést és az itt élő népek közös sorsának bölcsőjét, valamint egymásrautaltságuk szükségét, a másság megbecsülését, elfogadását és annak értékeket teremtő fejlesztését a megmaradás szellemi, kulturális és érzelmi törekvéseiben. A költő ebben a szakaszban válaszol határozott hangon a költemény elején felvetett kérdésre. Megnevezi igazi hazáját: a Muravidéket. Tömör fogalmazása, tételmondatai tartalmukban gazdag gondolatláncolatot - információt - közvetítenek. Sokkal többet sugall, mint ahogyan azt első olvasáskor gondolnánk. Egy-egy kulcsszó, fogalom valóban a felszabadultabb, szárnyaló-megnyugtató, de egyben a lehetőségeket is most már biztosító létformát jelképezik: az idegen, többségi közösségbe kényszerített magyar kisebbség jövőhitének biztató bázisát. A zárás négy sora a szellemi, lelki és emberi megnyugvásnak és békevágynak egy kis „szigete": szeretet és hűség a szülőföld és népe iránt. Értékes költői képekkel kifejezett gondolatok. Nem csattanós, de valósághitelű szelíd befejezés, szinte koronája az egész versnek. 4. Az alábbiakban megpróbáljuk grammatikailag is megközelíteni a költeményt. Ez az elemzés sem önkényes - kimondottan nyelvi jellegű -, hiszen megpróbálunk kísérletet tenni olyan szempontú vizsgálódásra, amely komplex esztétikai 57
