Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Marika néni élete

A vége az lett, hogy 1930 januárjában feleségül mentem a peteházi Fehér Istvánhoz tizenhét évesen, az első férjemhez, akivel több mint hat évet éltünk együtt boldogan a négy élő gyermekünkkel (István, Rozália, Erzsébet és Valéria).

Megjegyzés: Valószínű, hogy a kedves Olvasók közül többen sejtik, hogy milyen témájú, tartalmú regény lett volna a Marika néni élete című, ha be tudtam volna fejezni. Sajnos, nem sikerült. De azért közlöm, mert sokat ígérő társadalmi, családi, közösségi alkotás született volna belőle. Egy asszony három házassága. A nagycsalád 91 tagja szerteszét a világ országaiban, városaiban, falvaiban. Például: Pince, Petesháza, Ausztria, Németország, Calgary (Kanada), Zorkóháza (Nedelica), Csáktornya (Čakovec), Gyertyános, Hármasmalom, Radamos, Bántornya (Tomisa, Turnišče), Göntérháza, Csente, Pécs, Lendva, Görögország, Szingapúr, Kawasaki (Japán), Genf (Svájc), Dobronak, Brisbane (Austrália). Kebele (Kobilje), Muraszombat, Bad Radkersburg (Radgona, Ausztria), Laafeld (Ausztria), Bécs.

E regényemben szerettem volna megírni a Muravidéken élő őshonos kisebbségi magyarság életvitelének egy korszakát, amikor gazdasági, politikai és egyéb okok miatt kénytelenek voltak elhagyni ősi otthonukat sokan fiatalok és középkorúak. Idegenbe vándoroltak (szöktek). Új hazát kerestek. Jobb megélhetést. Biztonságot.

54