Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)
Mátyás király nálunk ismeretlen mondái (1-8.)
4. Vérré válik, mint barátban a lencse (Dugonics András elbeszélése nyomán) A mai előadásom is a mondáról szól. Megadom az alapszó jelentését, szófaját, eredetét, és mondatokba helyezem. Ezt teszem a rokon értelmű szavaival is. Azt mondják Mátyás királyunk felől, hogy két barátot csak azért záratott be egy szobába, mert azt merték panaszolni, hogy mindig lencsén tartják őket. A király egy-két napig koplaltatta a barátokat, a harmadik napon pedig lencsét adatott nekik. De szigorúan meghagyta a lencsehordó inasnak, hallgassa meg, mit beszélnek a barátok egymás között. A barátok pedig a lencséhez láttak, és jóízűen megették. Hogy az inas a szavukat meg ne értse, azt mondták magyaros diáksággal:- Véré válet - azaz: bizony jó. Ezzel az inas visszament a királyhoz, és azt mondta neki:- A barátok jóízűen megették a lencsét, és szüntelen azt mondták, hogy vérré válik bennük. Azóta mondják: vérré válik, mint barátban a lencse. Rokon értelmű szavak a mondából: Barát (főnév). Szerzetes. Fráter, testvér, csuhás (gúnyos), kámzsás. A ferences barátok barna csuhát viselnek. A fráter nagy nehezen kiballagott, hogy megtartsa a szentmisét. A csuhás nagyokat ásított még a templomban is. Kámzsás szerzetesek jártak a faluban. Szláv jövevényszó. Inas (főnév). Ipari vagy kereskedelmi tanuló. Gyakornok, tanonc, komornyik, szolga, lakáj. Két inas is dolgozott nála a műhelyben. Libériás lakáj nyitott neki ajtót. A gyakornok sokszor még éjfélkor is tanult, dolgozott. A tanoncom többször késik. 174
