Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Szinonimák másképpen (1-9.)

Gőg (főnév). Másokat lenéző ember, erős önhittség, túlzott büsz­keség, tudatosság, konokság. A gazdag ember lenézte a nálá­nál szegényebbeket. Gőgös volt, gőggel élt. Büszke volt a gaz­dagságára és a hatalmára. „Mégis dacol az idővel, gőggel." Ismeretlen eredetű. Prof. dr. Varga József 1930. szeptember 17-én született Verőcén (Virovitica, Horvátország). A budapesti ELTE Bölcsészettudo­mányi Kara Magyar Nyelvi Tanszékén középiskolai magyar­tanári oklevelet szerzett. 1986-ban ott doktorált. Tanított a Mura­vidék néhány általános iskolájában és középiskolájában. Az 1980/81-es tanévtől a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője volt nyugdíjba vo­nulásáig. Göntérháza, 2016. december 18-án 8. Mai előadásomban Szórni Pál Őszirózsa című novellásköteté­­ből, az Őszirózsa című elbeszélésből válogattam ki azokat a szavakat, amelyekről írni fogok. Ezekhez a szavakhoz keres­tem rokon értelmű szavakat, vagyis szinonimákat. Általában mindegyiket többféle mondattal is szemléltetem, teszem ért­hetővé. Idézek az elbeszélésből mondatokat vagy mondattöre­dékeket. Megadom minden alapszónak a szófaját és utalok az eredetükre is. Kifakult, fakó: (ige, de melléknév is). Egészen fakóra vagy fa­kulttá válik. Színét veszíti. Színtelenedig halványul, szürkül, fénytelen, matt, fátyolos. A tűző napon fakulnak a tarka naper­nyők. Olyan kifakult a hajad, miért nem festeted? A tisztítás 150

Next

/
Thumbnails
Contents