Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Szinonimák másképpen (1-9.)

kiabáltok róla, / S ő a föld legjámborabb folyója." Szóösszevonással keletkezett a jó ember jelzős szerkezetből. Melléknév. Vágtat(ott): Ló vagy lovas vágtában halad, vágtázik, galoppozik, nyargal, rohan, rúgtat, robog, szalad, fut. Vonatunk sebesen vágtatott az éjszakában, hogy minél előbb célba érjen. Most nem érek rá, rohanok az iskolába. „Vágtatott a Tisza a rónán át..A vág ige származéka. Ige.

Róna: Sík, puszta, lapály, alföld, térföld. „Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! / Mert az az ősz olyan gondatlan rósz gazda." (Petőfi Sándor: A puszta, télen) Szlovák jövevényszó. Főnév.

Szendereg (szendergés): Alszik, bóbiskol, szunnyad, szundít, szundikál. Könnyű álomban pihen. Ebéd után a lugasban szendereg. Öregapám evés után általában a széken bóbiskol egy kicsit. „Alszik a széken a kabát, / szunnyadozik a szakadás.. (József Attila: Altató) „Pár nap múlva fél szendergésemböl / Félrevert harang zúgása vert föl." Önállóan nem adatolható szó származéka. Ige.

Bó'g (bőgve): Bömböl, ordít, morajlik. Az állat mély, tompa hangot hallat. A folyó az állandó esőzéstől felduzzadt, morajlik, sodorja az eléje kerülő dolgokat. „Zúgva, bőgve törte át a gátat, / El akarta nyelni a világot!" Hangutánzó szó. Ige.

Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön; 1849. július 31-én tűnt el Fejéregyházánál (Erdély). Költő, a magyar lírának világviszonylatban is jelentős képviselője, az 1840-es évek forradalmi értelmiségének vezére.

Göntérháza, 2016. február 8-án

147