Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Szinonimák másképpen (1-9.)

Méltóság: Erő, emelkedettség, fenség vagy fönség, tartás, szépség, előkelőség. Tiszteld a női méltóságot! Méltósággal viselte súlyos betegségét. Az egyházi méltóságok is megjelentek az ünnepségen. A fiatal lány szépségét elismerte. „Túl a réten néma méltóságban / Magas erdő; benne már homály van." Főnév. Homályos: Sötét, félhomályos, szürke, kétértelmű, maszatos, piszkos. Homályos fény derengett az udvaron, mert csak egy égő világított be a bejárat fölött. Elmosódott, nem tiszta. Átláthatatlan, piszkos, maszatos a kisszoba ablaka. Félhomályos az idő, borús. A homály főnévi származéka. Melléknév. Rózsa-felhő: A rózsa sokféle színével bevont felhők költői megnevezése. Hasonló jellegű, mint a bárányfelhő. „Boldog órák szép emlékeképen / Rózsafelhők úsztak át az égen." Főnév.

Göntérháza, 2016. január 31-én

6.

Mai előadásomban folytatom Petőfi Sándornak A Tisza című költeményéből kikeresett alapszavak szinonimáit, illetőleg ezek rokon értelmű szavait. Utalok a jelentésükre, szófajukra és eredetükre. Több mondattal illusztrálom.

Bérc(ek): Csúcs, orom, hegytető, kőszirt, hegyoromi bércek. Bércre hág, és völgybe száll. Egyszer a hegytetőn álltam, és a völgybe néztem át. Dal. A hegymászó nehezen jutott fel a csúcsra. „Legmesszebbről rám merengve néztek / Ködön át a mármarosi bércek." Valószínűleg délszláv eredetű. Főnév.

Pór (menyecske): Földművelő, földműves, szántóvető, paraszt. „Mért él a pór? - a gúlához követ / Hord az erősnek..." (Madách Imre) A szegény parasztember két girhes tehenével szántotta a földjét. A földműves felesége vitte a kosarat. „Pór menyecske

145