Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)
A magyar ábécéről (1-7.)
6. Mai írásomban, előadásomban folytatom a magyar ábécé mássalhangzóinak a képzés (hangoztatás) időtartama szerinti jellegzetességét, vagyis egy mássalhangzónak a rövid és hosszú ellentétét. Például a lak és a lakk szavak más-más értelmű megnyilvánulását. A lak (főnév) kisebb lakóház vagy üdülő. A nyári lakban vagy az erdészházban töltjük a szünidőt. Ez a házacska már régóta itt áll. Valószínűleg ősi, finnugor kori szó. A lakk szó (főnév) száradás után fényes, vízhatlan bevonatot alkotó oldat. A csónakot lakk védi a korhadástól. Jani a léckerítésüket kétévenként újra lakkozza, így védi az időjárás viszontagságától. Micike naponta lakkozza a körmeit, lila lakkal. Ezeket az alapszópárokat is mondatokban szemléltetem, de utalok az eredetükre és a szófajukra is. Lap (főnév). Sima felület. Az asztal lapja is fenyőből van. Könyv, füzet újság számozott oldala. Az olvasmány a tizenötödik lapon van. A levelezőlap, képeslap, kártyalap szavakban a p mássalhangzó rövid. Talán ősi, uráli kori szó. A lapp szavunk lehet főnév, de melléknév is. Benne a pp mássalhangzót hosszan ejtjük. A lappok négy európai ország területén laknak: Finnországban, Svédországban, Norvégiában és Oroszországban. A lapp nyelv távoli rokona a magyarnak. Len (főnév). Kék virágú, rostjáért és magjáért ősidők óta termesztett növény. Gyermekkoromban a lenvászon fontos ruhaanyaga volt a parasztcsaládoknak. Férfi és női ruhákat készítettek belőle. A lent is maguk dolgozták fel: vetették, aratták, áztatták, tilolták; lenszöszt készítettek belőle, fonták, vásznat szőttek belőle. Finom vásznat készítettek belőle. Szláv jövevényszó. A lenn vagy lent szavunk határozószó. Jelentése: alul, lejjebb. Itt a hegyen már süt a nap, de lent még hideg van. A rokonunk a fővárosban dolgozik, de lent lakik vidéken. A le határozószó rágós alakja. 129
