Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)

Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata

dóban van, és a keringő Föld a bolygó felé tekintve balra tart, úgy tűnik, hogy a nála lassabban haladó bolygó az éggömbön hátrál (...) Végső esetben a látszólagos és a valódi mozgásból tevődik össze a bolygók szabálytalannak tűnő mozgása, amelynek során ügy tűnik, mintha hurkot írnának le az éggömbön.” (Dr. Köves József i. m.) (4. ábra)

Tudjuk, hogy a Hold hold, és nem bolygó, a mesében azonban mégis, mint „győztes hadvezér” hagyja el a „csatateret”, vagyis a Fekete király sötétkamráját (camera obscura?). A Mars bolygót a mítoszi hagyomány a háború, a harc isteneként tartja számon. A Marsra, mint külső bolygóra jellemző, hogy időnként ún. retrográd mozgást végez az égen. A mesénknek az a mondata, hogy: „Megfordul vissza egyszeribe az ifjú király másodmagával”, a mi megközelítésünkben azt jelenti, hogy a Hold, vagyis az ifjú király másodmagával: a Marssal, a Mars „retrográd útján” végső, utolsó, sorsdöntő csatára masírozik (marsírozik) vissza a „tetthelyre”, a Fekete király udvarába (most már nem kell különszoba). Valójában a Hold efféle látszólagos, retrográd hurkokat sohasem ír le az égen. Tekintettel azonban arra, hogy a mese jelen szakaszában igazi harci cselekményeknek lehetünk tanúi, talán érthető, és meg is engedhető ez a mesei, költői

4. ábra: A Mars látszólagos útja a csillagok közt (Udvarhelyi Károly után. Forrás: Dr. Köves József i. m. 108.)

túlzás. Annál is inkább, mivel mesénk eddig is tele volt a látszólagos és a valóságos dolgok, események, mozgások, tünemények stb. felcserélődésével, arról nem is beszélve, hogy valójában még mindig nem tudunk egzakt választ adni arra a kérdésre, hogy mit is álmodott az álomlátó fiú, hogy álom és valóság viszonylatában hogyan is állunk ebben a mesében, és a valós életben...

50