Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)

Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata

az együttszántás utal erre a tényre. Továbbgondolásra érdemes az is, hogy a hold földi területmérték: az egy igával egy nap alatt megszántható földet jelenti, jelentette (nevezik láncnak is). Jó gazdánk tehát másodmagával - a Holddal - földi holdat-holdakat is szántott éjjel-n(N)appal.

Alvás és álom egy tőről fakadnak, de mintha a mese egyik legnagyobb talánya, tabuja mégiscsak maga az álom volna. Jó gazdánk még el is nézné a fiúnak, hogy elaludt, de azt már nem tudja neki megbocsátani, hogy álmodott, még kevésbé pedig azt, hogy álmát nem fejti meg.

Ezen a ponton a hamuba’ sült pogácsa és az álom olyan attribútumok, amelyek csakis és kizárólag a fiút illetik, a dolgok jelenlegi állása szerint azt más meg nem töri, meg nem fejti, lett légyen az bármi jó gazda is. Az a gyanúnk, hogy a hamuba’ sült pogácsa nem inás, mint maga az álom (mindkettő magában rejti a megvalósulás lehetőségét, mintegy „mese- DNS”), amelyet ugyebár senkitől sem lehet eltulajdonítani, de sokszor még maga az álmodó sem tud vele mit kezdeni (megenni, megfejteni) mindaddig, amíg be nem teljesedik. Hiába örvendezett a jó gazdának (Nap) a felesége (Föld) az ügyes kis szolgának (Hold), hiába tarisznyába fel urát (sehol egy álom, sehol egy hamuba’ sült pogácsa), a jelek arra vallanak, mindez kevés ahhoz, hogy a fiú megfejtse álmát, s bármily alárendeltnek, kiszolgáltatottnak tűnik is, mégis ura a helyzetnek. A fiú újholdságában - alvásában - mintha megszűnt volna létezni, valójában azonban átalakult: álommá vált, és ebben a léthelyzetben győzte le a Nap fényét, vagyis a jó gazda erejét. A régiek úgy képzelték, hogy alvás alkalmával a lélek elhagyja a testet, ezzel szemben az álomban a lélek újra megjelenik az alvóban. Az álmot tehát felfoghatjuk olyan „lélekjelenlétnek”, amelyet az alvó álomlátó nem a szemével érzékel, hanem egész valójával, személyiségével lát. Bizonyos szempontból tehát az álomlátás léleklátás, személyiségünk mélyébe való „kútba-nézés”. Nemcsak arról a mesei fordulatról van szó, hogy az egyszeri jó gazda buta volt („mint hat ökör”), a furfangos szegényfiúnak pedig több sütnivalója volt a tarsolyában, hanem másról is: „Amikor újhold alkalmával a Hold valamelyik csomópontban vagy annak közelében tartózkodik, kúp alakú árnyéka a Földre vetődik, és részben vagy egészen eltakarja a Napot, napfogyatkozás jön létre. A napfogyatkozás lehet teljes, gyűrűs és részleges. A teljes napfogyatkozás feltétele, hogy a Hold konjunkció idején a csomópontban tartózkodjék, és látszólagos átmérője nagyobb legyen a Napénál, így teljesen eltakarja a Napot. Mivel a Hold ekkor földközelben (perigeumban) van, árnyéka eléri a Földet... A Hold koronája kis horpadást alkot a Nap nyugati peremén, jelezve, hogy a csillagászati esemény meg24