Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)
Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata
ban) a kisült kenyér, vagyis Krisztus testének a lehetősége is. Ebben az olvasatban az ifjú (aki minden valószínűség szerint még pogány, nem keresztelkedett meg) a sületlen kis kerek amorf masszát (kovászt?), vagyis a sütnivalóját egyelőre még csak a tarsolyában (tarisznyájában) hordja, és amikor utazása során a kenyerét keresi, valójában Krisztus testéből-lelkéből szeretne részesülni: a sületlen pogácsa úgy aránylik a kisült cipóhoz, mint Hold a Naphoz... Hősünk kenyérkereső „vendégmunkás” szolgálata tehát nem más, mint Isten-keresés, istenes emberré válás... És még valami: József Attilától tudjuk, hogy „hiába fürösztöd önmagadban, / csak másban moshatod meg arcodat.” (József Attila: Nem én kiáltok, részlet). Ifjúnk majdani, teli holdarcát a másik nemre, vagyis a királylányra vetítve láthatja viszont, talán éppen akkor (és ez is egy beteljesedés), amikor szájába rágja szavait: elmondja álmát, szerelmet vall, információt, tudást közöl, eggyé válik a másikkal, kiegészül, kiteljesedik. Nem nehéz ezek után kitalálnunk azt sem, hogy a mese valamennyi női szereplője anya-imágó, olyan keresett személy, akit a Föld elevenít meg, míg jó gazdánk, Fehér és Fekete királyunk, valamint a vadász, vagyis a történet férfi alakjai különböző apai minőségek megtestesítői, és a Nappal azonosíthatók. Együtt van ezek szerint a (Szent) Család a mesében, az viszont nem mese, hanem tudomány, hogy: „Feltételezzük, hogy a Föld összeütközött egy Mars nagyságú, bolygószerú égitesttel. Ha az ütközés szöge megfelelőnek bizonyult, és a bolygószerú égitest rendelkezett vasmaggal, akkor köpenyének egy része a becsapódási energiából származó hő hatására elpárolgott, és egy Föld körül keringő égő koronggá állt össze. Ebből a korongból fokozatosan keletkezett a Hold.”8 (A hivatásos csillagászat véleménye a Hold keletkezését illetően megosztott. Más vélemények szerint a Hold a Naprendszer többi égitestével egy időben keletkezett.) A Hold tehát a szó csillagászatigeológiai értelmében is lehet a Föld magzata. Az eddigieket összefoglalva tehát a következőket mondhatjuk Holdvitézünk égre kivetített utazásáról: a Szűz téridő-mezejét már „böjtölve” hagyta el, vagyis már otthon fogyásnak indult. Útja során bejárta az év sötétebbik felét, hiszen a Szüzet követő Mérlegben az őszi napéj8 Csillagászati enciklopédia, Rekordok sorozat - A világegyetem, 1. A naprendszer, MAPA Slovakia Bratislava, s. r .o. - GEOBOOK HUNGARY Kiadói és Kereskedelmi Kft. Szentendre, 1. kiadás, 2003. 158. old. 22
