Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Szövegáttűnések és hagyományértelmezések

mozzanat, amelyben legközvetlenebbül jelenik meg a nyelv és gondolkodás kitágítása az életmód és a világnézet problematikájának irányába. Több kérdés felmerül: hogyan használjuk a nyelvet, hogyan élünk vele és benne, s miközben élünk vele, miféle társas rendszereket konstruálunk? Vajon milyenek a nyelvhasználatban a kulturális különbségek?

Abból a megállapításból indulok ki, mely szerint a Muravidéken a standard magyar nyelvváltozat használata korlátozott (szituációhoz kötött), még a műveltebb rétegek nyelve is nyelvjárásias, ezen kívül nagyon erős a szlovén nyelv hatása is. Egyes szlovenizmusok annyira hatnak a magyar nyelvre, hogy némely esetben magyarnak tekinthetők, illetve egyes beszélők nem is tudják, hogy beszélgetésük során nem magyar szót használnak. íme, néhány példa:

1. Magyarországi ismerősök jöttek a 80-as években Jugóba (akkor még Jugoszláviában éltünk) vásárolni. Hazafelé megálltak nálunk, és a húgommal megkérdeztük a lányoktól, mit kaptak. Mária elmondta, hogy egy gyönyörű szép Adidas melegítőt, mert ez náluk nincs. Alig vártuk, hogy megnézhessük, mert fogalmunk sem volt, mi az a melegítő. Az viszont érdekes, hogy mindketten egyre gondoltunk, a kis kaloriferre (a központi fűtés mellett ilyen melegítővel szoktuk melegíteni a szobát, ha nagyon hideg volt), azonban furcsállottuk, hogy ezért jöttek volna Jugóba. Induláskor az autó csomagtartójából elővették a kék Adidas melegítőt. Innen ismerem én ezt a szót. Az is igaz, hogy a kettő között van valami hasonló; mind a kettő melegít.

2. A napokban mesélte Lendván a magyarországi pincérnő, milyen helyzetbe került egy vendéggel.

VENDÉG: Képzelje, a vakkant feltúrta az egész gyümölcsöst. PINCÉRNŐ: Milyen kutyája van?

VENDÉG: Nem a kutya, a vakkant.

82