Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok

vonzóbb volt nálam, és megvolt a képessége, hogy forró mágneses erőteret alakítson ki maga körül, amire én egyszerűen nem voltam képes. (...) Tudtam, hogy az enyém vagy, és akkor elhatároztam, hogy az enyém maradsz örökre, mindenestül és egészen, a szerelmünket esedegesen megzavaró tényezők nélkül.” A boldogtalan anya/feleség/nő úgy üdvözül, hogy nem mond le az ösztönök diktálta öröméről szóló infantilis álmairól, képtelen elfogadni a valóságot, olyannak, amilyen, változtat a számára durva valóságon, ösztöneit kiéli, majd visszanyeri az öröm és vágy elvesztett forrását.

A Mindenem című novellában jut legjobban a kifejezésre azon freudi axióma, mely szerint az ember lényege a vágyban rejlik. A legújabb BMW márkájú autó, mint a vágy tárgya a férfiban olyan energiákat mozgósít, amely teljesen az öröm elérésére irányul. A férfi egész lelki működését, életcélját a megszerzett státuszszimbólum alakítja. „Ha meglátok egy kocsit, egyből világos előttem a tulajdonos karaktere, a munkatempója, a higiéniai szintje, az életstílusa. Mutasd meg, milyen kocsid van, és megmondom, ki vagy.” A valóság frusztrálja a vágyat. A férfi vágya azonban valóra válik, de élete kettéhasad: a tudatos és a tudattalan én konfliktusának eredménye bizonyos fokú menekvést, elidegenedést, szorongást idéz elő. A gyönyör lázas keresésében az elme az őrülethez válik hasonlóvá. Egy félresikerült szexuális kaland után bemocskolódik a fétistárgy ülése. A traumát előidéző többszörösen eltávolított „véres folt” a hallucinációhoz vezet. A férfi a fantáziálás és a tudatosság disszociativitása közé kerül. A tökéletesség elveszett víziójában lidérces álmokkal küzd, állapota az elmegyógyintézetbe kergeti.

A Pragma töredékes szövegei a nő-férfi viszony sebészeti pontosságú vizsgálatát is láttatják velünk. A Több mint nő felfedi a két

199