Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok

valódiságából nyeri bűverejét, és ez a valóság váratlan dimenziókba helyeződik Céljuk nem a realitás effektusa, hanem a realitás képe: fenntartják a valóság közvetlen megértésének illúzióját. Ennek következtében azok az irodalmi diskurzusok, melyeket a fiatalabb prózairók írásmódjai alkotnak, a szövegeket a valósághoz való viszonyuk szerint hozzák létre, és a metonimikus-metaforikus váltakozást tudatosítják a történetmesélői láncolatok sorozatában.

Car prózáját nagymértékben jellemzi a szürrealista minimalizmus és a groteszk Poétikájának egyik meghatározó tényezője a különös atmoszféra lehetőségének a megteremtése; ötletes metaforái szélsőségesen sűrű légkört képesek létrehozni. Prózavilágára jellemző a belső perspektívából megpillantott külső világ. Regényeiben a szűk mozgástérből történő kilépés lehetetlensége lesz a groteszk állókép alaphelyzete.

Čar írásmódjának kialakulásában alapvető jelentősége van annak, hogy az írót saját nemzedékének egzisztenciális problémája, az új országba/rendszerbe való beilleszkedés nehézsége foglalkoztatta. Az író azokra az egzisztenciálisan vállalhatatlan problémákra mutat rá, melyek figuráinak önromboló azonosságkeresései során állnak elő. Tudniillik Szlovéniában a kilencvenes évek elején összeomlott az ország/nemzet évtizedek óta szilárdnak látszó alappillére. A szlovének a történelem folyamán először kaptak önálló államot, így „az Alpok napos oldalán” fekvő kétmillió lakosságú ország egy szempillantás alatt megváltoztatta arculatát. Az emberek életébe alapvető változásokat hozott a gyors társadalmi-politikai átalakulás. Szlovénia hirtelen tranzitországgá vált. E térség konkrét politikai-ideológiai állásfoglalásai számos esztétikailag is értékelhető irodalmi produktum megjelenését vonták magukkal.

Čar Ku/yata?igo)a. olyan teret nyit meg, melynek bonyolultságát a reális és fiktív együtt-létéből álló játék biztosítja. A szerző a létező világ

179