Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok

kötete régi és új versekből áll össze. A kötet fülszövegében a következőket olvashatjuk ,A szokatlan cím is jelzi: a Bence-versek megszokott témavilága (az alkotás öröme és fájdalma; a szabadság és az írói szabadság témakörének körüljárása; az elődök iránti főhajtás, utólagos »intelem« kinyilvánulása stb.) a kötet új verseiben - továbbgondolkodási igénnyel — egy-egy új aspektussal bővül, a »sokszorosított« világ egy-egy újabb »lenyomatásával«.”

Az 1990-es években a kelet-európai régió egészét érintő politikai fordulat nagymértékben hatott a Muravidéki magyar irodalmi rendszer átalakulására. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a kilencvenes években az irodalmi önreflexió új formája jelentkezett, ugyanis 1989- ben jelenik meg a muravidéki magyar irodalom első irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirata, a Muratáj, melynek legfőbb célja „az öneszmélés, a nemzeti érzés, az identitás felébresztése, ezek mellett pedig az itteni irodalom horizonttágítása, új törekvések, alkotók bekapcsolásával.” Az alkotóműhellyé vált folyóirat új alkotói Zágorec-Csuka Judit, Halász Albert, Göncz László, Bence Utrosa Gabriella, Kocon József, Balazsek Dániel. A szlovéniai magyar irodalom 30 éves jubileuma kapcsán látott napvilágot 1991-ben az Igét őrizve című antológia, amely a három nemzedék verseit tartalmazza. A szerkesztői előszóban olvashatjuk „Az antológia címe - Igét őrizve — ma már parancsként hangzik (...) Lelket és fogat vacogtató hidegben is őrizni, Szúnyogh Sándor szép szavával élve, a »szívetfutő lángot«...”9

Zágorec-Csuka Judit poétikája a vég közeléből indul az elképzelt, feltételezett vagy megélt kezdetek felé. Költői övezetében olyan helyzetek sora jelenik meg, amelyben az ember elvesztette

^ Igét őrizve /Szlovéniai magyar költők antológiája/. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1998, 5.

165